Események, rendezvények, konferenciák

JÓ ÁLLAM SZAKMAI NAPOK 2016

JÓ ÁLLAM JELENTÉS 2016-OT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÉS BETEKINTÉS A SPECIÁLIS JELENTÉSEK MŰHELYEIBE

    • adoburokracia sm
    • honvedelmi sm
    • jogbizt sm
    • rendeszeri sm
    • rendeszeti2 sm
    • versenykepes sm
  • Előző
  • Következő

Rendészeti Jelentés műhely

(2016.10.11. 10-12:00)

A Dr. habil. Boda József, a Rendészettudományi Kar dékánja által vezetett rendészeti munkacsoport műhelybeszélgetésén a Rendészeti Jelentés készítői ismertették a kutatásuk célját, eredményeit és fejlesztési irányait. Dr. Tihanyi Miklós kifejtette, hogy a kutatók alapvető célkitűzése a rendőrség minőségének mérése, a szervezet értékelése volt, amely célok érdekében olyan indikátorrendszert kell kialakítani, amellyel időről-időre jól mérhetővé válik nem csak a rendőrség, hanem további rendészeti szervek munkájának, és azon keresztül a kormányzat teljesítményének értékelése. A rendőrség által végzett munka értékelésében a szervezetre vonatkozó statisztikák mellett elkerülhetetlennek tartották a beszélgetés résztvevői a lakosság véleményének rendszeres megismerését is. A kutatás során a kutatók felvették a kapcsolatot több külföldi rendőrkapitánysággal, hogy a kapitányságok által használt teljesítményértékelési módszereket megismerjék. A szakértői hozzászólásokban felmerült az indikátorrendszerek kidolgozásának komplexitása, és nehézségei, a hivatalos statisztikák és véleményeken alapuló értékelések egymáshoz viszonyított súlya, és az ügyfél-elégedettség mérésének szükségessége, hiszen az adott szervezettel kapcsolatba kerülők véleménye a szervezetek megítélésében kiemelten fontos, emellett fontos visszajelzéseket kaptak a kutatók a teljesítményértékelés gyakorlati oldaláról, mivel számos megyei rendőr-főkapitányság képviseltette magát – nem egy a legfelsőbb szinten – a rendezvényen.

Átfogó Honvédelmi Jelentés műhely

(2016.10.11.12:30-14:30)

A Jelentés készítői kiemelték, hogy a haderő vizsgálata kiemelten fontos, hiszen annak működőképesnek kell lennie akkor is, amikor az állam egyéb rendszerei már nem azok. A munkacsoportot vezető Dr. Boldizsár Gábor, a Hadtudományi és Honvédtisztképző kar dékánja kiemelte, hogy a Jelentés négy nagy területre fókuszál: a honvédelem rendszerére, a honvédelem és társadalom viszonyára, a védelemgazdaság állapotára és a honvédelem alkalmazására. A kutatás legnagyobb előnye a szakértők szerint az, hogy olyan mutatórendszert dolgoz ki, amelyet évről-évre felmérve a változásokat nyomon lehet követni. A Jó Állam Nagyító Alatt című kötetben megjelent tanulmányhoz képest az Átfogó Honvédelmi Jelentésben már szerepelnek adatok, új mutatók. A szakértőknek a kutatás során a területre jellemző sajátos problémákat kell kezelniük, értve ez alatt a hadsereg működőképességének békeidőben történő megítélhetőségét és az adatok nyilvánosságra hozatalát. Sok olyan adat létezik ugyanis, amelyek titkosak, nem megoszthatóak. E probléma kezelésének lehetséges módja egy titkos jelentés elkészítése. A kutatók így nyilvánosan rendelkezésre álló, egzakt módon mérhető adatokból dolgoztak. Az eredmények hitelessége, összehasonlíthatósága a szubjektív területek (mint például a hadsereg innovációs képessége, morálja) mérése esetén is alapvető követelmény. Kiemelten kezelendő a kutatás során a rendelkezésre álló erőforrásokon belül a hadsereg humántőkéje, hiszen ez alapvető bázisa a hadsereg jó működésének és egyben a legnehezebben pótolható krízishelyzet esetén. A hadsereg működésének vizsgálatakor kifejezetten érdekes nemzetközi összehasonlítást a környező államok és a Visegrádi Négyek esetén teszik meg a kutatók. A workshop végén a Magyar Hadtudományi Társaság nevében Kocsis László üdvözölte a kutatást és felajánlotta a kutatásban való közreműködést, segítséget.


Versenyképes üzleti környezet jelentés műhely

(2016.10.11. 15-17:00)

A munkacsoport kutatásainak egyik fő kérdése az volt, hogy mit tesz az állam és a cégek a versenyképesebb gazdaságért. Prof.Dr. Csath Magdolna, a műhely vezetője ismertette, hogy a jelentés során többféle gazdasági mutatót használtak, vizsgálták a vállalatok makrokörnyezetét és nemzetközi összehasonlításokat is tettek. Kiemelte, hogy a versenyképesség mutatószámait és adatait megfelelő kritikai szemmel kell értékelni, mert módszertanuk igen eltérő. Ennek kapcsán szó volt arról, hogy az IMD és WEF (World Economic Forum) idei mérései alapján Magyarország több területen is elmarad más országoktól, elsősorban a korrupció, az adminisztratív terhek, az oktatás, az innováció és a feketegazdaság mutatói esetében. Turóczy László helyettes államtitkár felkért hozzászólóként kiemelte, hogy óvatosan kell bánnunk az IMD és WEF kompozit mutatóival, mert legalább 50%-ban percepción alapuló méréseket (pl. egy cégvezető véleménye egy adott témában) tartalmaznak. Egyúttal azonban azt is hozzátette, hogy fontos vizsgálni az érzületeket, mert a szubjektív érzések hatással vannak a gazdasági döntésekre. Németh László az Ipartestületek Országos Szövetségnek képviselője pedig a hazai mikro- és kisvállalkozások helyzetére hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint azért kell kiemelten foglalkozni a kisvállalkozásokkal, mert szolgáltatóipari tevékenységükből adódóan tőlük élhető az ország. A résztvevők egyet értettek abban, hogy fontos a szakemberképzés megerősítése és az „agyelszívás” jelenségének visszaszorítása (a jól képzett szakemberek külföldre és külföldi cégekhez való távozása).

Adóbürokrácia jelentés műhely

(2016.10.13. 10-12:00)

A magyar adóbürokrácia jelentés kutatási eredményeit Szepesi Balázs, a HÉTFA Kutatóintézet igazgatója ismertette. A jelentéssel kapcsolatban elmondta, hogy szükség van ilyen elemzésekre, mert egyelőre kevés van belőlük. Az adóbürokrácia leírásához négy fontos szempontot talált a munkacsoport: eredményesség, alacsony adminisztrációs költségek, stratégiai rendszer és pozitív gazdasági hatás. A megkérdezett szakemberek főbb megállapításai szerint a rendszer sikeres az adórés csökkentésében, viszont a KKV szektor adóhoz köthető adminisztrációs költségei nagyok és az adózás költségeinek jelentős része az új szabályokhoz való alkalmazkodásból adódik. Dr. Szeleczki Zsuzsanna Judit, a hatósági és a felügyeleti ügyekért felelős helyettes-államtitkár helyettes államtitkár felkért hozzászólóként kiemelte, hogy az elmúlt időszak egyik pozitív változása, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériummal összekapcsolódott a NAV, mert a gyakorlati működéshez közelebb kerültek az elméleti keretek. Siklós Márta az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy gyakran nincsenek tisztában a vállalkozók az adótanácsadók szerepével, feladatával, mert szabályértelmezési problémákkal még mindig a könyvelőkhöz fordulnak, így fontosnak tartaná az adótanácsadás megerősítését, ezen kívül megemlítette, hogy az új szabályok értelmezése nehéz, a tanácsadók gyakran magyarról magyarra fordítanak, pedig a közérthetőbb szabályok önállóbbá tehetnék a kisebb vállalkozásokat. Véleménye szerint a szabályok ütemezése és kommunikációja sem megfelelő. Kompaktor Emília a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közgazdasági igazgatója javasolta, hogy mérni kell a vállalkozók adózással kapcsolatos elégedettségét is. A beszélgetés során a résztvevők megegyeztek abban, hogy a jövőben tovább kell vizsgálni a szürkegazdaság működését és visszaszorításának lehetőségeit, NAV adatvagyonában rejlő adórendszer-javító lehetőségeket az adórendszer regionális különbségeit, külön figyelmet fordítva az önkormányzati adókra, a nagyobb adózók bevonását az elemzésekbe.

Igazságszolgáltatási jelentés műhely

(2016.10.13. 13:00-15:00)

A Jó Állam Szakmai Napok záró műhelybeszélgetésének témája az igazságszolgáltatásról szóló speciális jelentés volt. A műhely vezetője Prof. Dr. Kengyel Miklós mutatta be a módszertani tanulmány és a kutatási terv főbb részeit. A több szakértőből álló projekt célja, hogy képet adjon a magyar igazságszolgáltatás működéséről, ezen belül is arról, hogy mi az a „jó igazságszolgáltatás”, illetve, hogy azt hogyan lehet mérni. A tervezett kutatások kiterjednek mind a közigazgatási, mind a polgári eljárások vizsgálatára. Módszereit tekintve fő pillére az anonimizált ítéletek tartalomelemzése, valamint egy kérdőíves véleményfelmérés, de fontos eleme még az elméleti megalapozás és a nemzetközi összehasonlítás is. A kutatások kiemelt aktualitását az új közigazgatási és polgári perrendtartások hatályba lépés utáni első időszakának vizsgálatának és összehasonlíthatóságának lehetősége adja. Dr. Bodnár Eszter az ELTE adjunktusa felkért hozzászólóként elmondta, hogy a „jó igazságszolgáltatás” fogalma nem ismeretlen a nemzetközi irodalomban, azonban a magyar jogrendszer jellemzésére egy teljesen új definíciót kellett alkotniuk. A kutatócsoport végül arra jutott, hogy elméleti oldalról az igazságosság, pártatlanság, méltányosság és arányosság, gyakorlati oldalról pedig a hatékonyság, időszerűség és költségkímélés fogalmaival lehet a legjobban leírni a fenti fogalmat. A résztvevők ismertették, hogy az elkövetkező két évben, 2018-ig bezárólag a „jó igazságszolgáltatás” mérésére is kísérletet tesznek. Kéttípusú felmérés várható, készül egy reprezentatív lakossági felmérés, mely során arra lesznek kíváncsiak, hogy a megkérdezettek szerint milyen/mennyire hatékony a bíróságok működése. Emellett tartalomelemzéssel 1250 digitalizált és anonimizált közigazgatási tárgyú ítéletet, valamint 600 polgári és munkaügyi peranyagot fognak elemezni. Dr. Köblös Adél felkért hozzászóló kiemelte, hogy ez a kutatás remek visszacsatolás lesz az igazságszolgáltatás működéséről, külön kiemelte, hogy fontos vizsgálni az igazságszolgáltatás területi különbségeit, valamint azt is, hogy kik művelik az igazságszolgáltatást, az ő szemüvegükön keresztül mit tudhatunk meg e rendszer működéséről. A műhelybeszélgetést részt vett Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, aki üdvözölte a tervezett kutatást, kiemelte, hogy bízik abban, hogy ezek a felmérések tudományosan is alátámasztják majd az eddigi hiányos adatokat és intuitív tapasztalatokat és visszajelzést adnak a döntéshozók számára a bíróságok működéséről. Felajánlotta az OBH együttműködési szándékát a kutatásban, hiszen akár a peranyagok értelmezésében, akár a kérdőívben szükség van azokat a szereplőket is megkérdezni, akik belülről látják a rendszert. Végezetül pedig a jó igazságszolgáltatás fogalom kiegészítéseként kiemelte a „tisztelet” jelentőségét, mivel fontos az igazságszolgáltatás iránti tisztelet már csak abból adódóan is, hogy a három hatalmi ág egyik pillérét alkotja. 

Az esemény további részleteinek megtekintéséhez kérjük kattintson ide.
 


"Tükörben a világ": kiállítás a fenntarthatóságról

A 2016-os Országos Fenntarthatósági Szakmai Nap előestéjén „Tükörben a világ” címmel nyílt kiállítás az Orczy úti Kollégiumban, amely Földünk és az emberiség kapcsolatát elemzi. Az esemény címét az a Gogoltól ismert idézet adta, amely azt mondja, „ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde!” A megnyitón Vida Gábor, Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja tartott előadást.

Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a fejlődés gondolatával kapcsolatban hajlamosak vagyunk hibába esni, mégpedig azáltal, hogy mindennek csak a jó oldalát vizsgáljuk. Az emberiség létszámnövekedéséről, az anyagi jólét emelkedéséről, a tudomány és a technológia robbanásszerű változásairól beszélünk, holott ezeknek megannyi káros következménye van. A Föld könnyen elérhető ásványkincseit már kitermeltük, az édesvíz készleteket túlfogyasztottuk, a termőtalajt erodáltuk és degradáltuk, miközben veszélyes, ugyanakkor elviselhetetlen klímaváltozás felé haladunk, egyre gyorsuló tempóban. Mindezt jól mutatja az a tény is, hogy a valaha mért tizenhat legmelegebb év közül tizenötöt 2000 után tapasztalhattunk meg. A legnagyobb baj azonban az, hogy az ökológiai rendszer véges, s a gazdasági és a társadalmi rendszer csak ennek rovására képes növekedni. A WWF 2014-es Élő Bolygó Jelentése már arról számol be, hogy csupán 1970 óta az ismert állatok fele elpusztult, amely nagymértékben köszönhető az intenzív szén-dioxid szint emelkedésnek.

A szén-dioxid mennyiségi csökkentésének jelenleg két útja ismert. Az egyik a megújuló energiaforrásokra való áttérés, ám ez sajnos nem valósítható meg olyan gyorsasággal, hogy a katasztrófa elkerülhető lenne. A másik az úgynevezett „technofix megoldás”, ami a szén-dioxid átalakítását és a geológiai rétegekbe történő visszavezetését jelenti (Carbon Capture and Storage). A párizsi klímacsúcs értelmében több mint 40 gigatonna szén-dioxid eltüntetésére lenne szükség ahhoz, hogy 2050 után beindulhasson a negatív emisszió. A tűzoltás mellett azonban valódi attitűdváltásra lenne szükség. Amíg az Egyesült Nemzetek Szervezete által közreadott 2030-ig érvényes fenntartható fejlődési programterv tartalmazza a gazdasági növekedés követelményét, addig a tényleges átalakulás csak vágyálom lehet, mivel az anyagi gyarapodás ellehetetleníti a többi terv megvalósítását. Ahelyett, hogy a környezetünkön akarnánk változtatni, mi magunknak kell megváltoznunk: meg kell tanulnunk harmóniában élni embertársainkkal, a természettel és Istennel – figyelmeztetett az előadó.


A Jó Állam Kutatás Pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség munkacsoportjának műhelybeszélgetése

A 2016. április 6-án megrendezésre került szakmai beszélgetés célja volt a „Pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség” hatásterület legújabb kutatási eredményeinek szakmai vitára bocsátása a 2015. évben vizsgált indikátorok újabb értékeivel meghosszabbított idősorok elemzése, és azok nemzetközi összefüggéseinek bemutatása segítségével.

A műhelybeszélgetés összefoglalójának megtekintéséhez, kérjük kattintson ide.

  • Út a Jó Állam Jelentéshez - A Jó Állam Kutatás Pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség munkacsoportjának műhelybeszélgetése
  • Fájl letöltése

A Jó Állam Kutatás Hatékony közigazgatás munkacsoportjának műhelybeszélgetése

A 2016. április 6-án megrendezésre került szakmai beszélgetés célja a „Hatékony közigazgatás” hatásterület legújabb kutatási eredményeinek szakmai vitára bocsátása volt, a 2015. évben vizsgált indikátorok újabb értékeivel meghosszabbított idősorok elemzése, és azok nemzetközi összefüggéseinek bemutatása segítségével.

A műhelybeszélgetés összefoglalójának megtekintéséhez, kérjük kattintson ide.

  • Úton a Jó Állam Jelentés 2016 felé - A Jó Állam Kutatás Hatékony közigazgatás munkacsoportjának műhelybeszélgetése
  • Fájl letöltése

Beszámoló a Jó Állam Jelentés 2016. április 01-i Közösségi Jóllét Munkacsoport indikátorait bemutató műhelyvitáról

A műhelybeszélgetés összefoglalójának megtekintéséhez, kérjük kattintson ide.

  • Úton a Jó Állam jelentés felé - Beszámoló a Jó Állam Jelentés 2016. április 01-i Közösségi Jóllét Munkacsoport indikátorait bemutató műhelyvitáról
  • Fájl letöltése

Nézzük más szemmel

A fenntartható fejlődés komplex és transzdiszciplináris terület. Ennek megfelelően a mérésére kidolgozott indikátorok is sokféle tudást kell, hogy mozgósítsanak annak érdekében, hogy a lehető legjobban szolgálják a kitűzött célt. Ez pedig nem kevesebb, minthogy a döntéshozók segítségére legyenek a helyes diagnózis felállításában, jelezzék, ha baj van, és mutassák, azt is, ha egy beavatkozás hatásos volt. 


Magyarország geopolitikai helyzete az éghajlatváltozás és a migráció tükrében

A konferencia időpontja: 2015. november 26.
A konferencia helyszíne: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campus (2083 Budapest, Ludovika tér 2.)

Meghívó és program




CLIMATE CHANGES - ÁTI SETK Workshop: 2015. október 1. (csütörtök) 14óra


Meghívó - Kvassay Jenő Emlékkonferencia

1 asztalfo

A népszavazás szabályozása és gyakorlata Európában és Magyarországon

A közös alkotmányos alapelvek mellett jelentős különbségeket is felfedezhetünk a közép-európai országok népszavazással kapcsolatos gyakorlatában. Ausztriában és Szlovéniában például csak egy már megszületett törvényről mondhatják el véleményüket a polgárok. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Nemzeti Választási Iroda közös nemzetközi konferenciáján az is kiderült: a referendumok többsége eredménytelenül végződik, amely jellemzően az alacsony részvételnek is köszönhető.

Az összefoglaló megtekintéséhez kérjük kattintson ide.

  • A népszavazás szabályozása és gyakorlata Európában és Magyarországon
  • Fájl letöltése
  • Program és Meghívó - A népszavazás szabályozása és gyakorlata Európában és Magyarországon
  • Fájl letöltése

Magyarország Alaptörvénye alapján „a nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja”. A közvetlen hatalomgyakorlás eszköze a népszavazás, amely az elmúlt hónapokban újra a közéleti érdeklődés fókuszába került. A téma aktualitását jól mutatja, hogy míg 2014-ben összesen 14 népszavazási kezdeményezés érkezett a Nemzeti Választási Bizottsághoz, addig ez a szám 2015. augusztus elejéig már 83-ra nőtt.

A nagy érdeklődésre tekintettel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Nemzeti Választási Iroda közös szervezésében megrendezésre kerül „A népszavazás szabályozása és gyakorlata Európában és Magyarországon” című konferencia.

A konferencia időpontja:    2015. szeptember 24. (csütörtök) 9.30

A konferencia helye:            Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Főépület, Díszterem (1083 Budapest, Ludovika tér 2.)

A rendezvényen neves hazai és külföldi előadók tekintik át a népszavazási eljárással kapcsolatos kérdéseket magyar és angol nyelven. A konferencián szívesen látunk minden, a témával foglalkozó oktatót, kutatót, érdeklődőt.

Részvételi szándékát 2015. szeptember 17-ig az alábbi e-mail címen szíveskedjen jelezni:

A rendezvény sajtónyilvános, kérjük, a sajtó munkatársai az alábbi e-mailcímen jelezzék részvételi szándékukat:



ÁROP-1.1.21-2012-2012-0001 A korrupció megelőzése és a közigazgatás-fejlesztés áttekintése című projekt zárórendezvénye

Belügyminisztérium, 2015. augusztus 14.

  • A korrupció megelőzése és a közigazgatás fejlesztés áttekintése
  • Fájl letöltése

Jó Állam Jelentés

Az OECD is értékeli a kormányzati képességekről szóló Jó állam jelentést

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is értékeli a magyar kormány teljesítményről készült innovatív jellegű, Jó állam című jelentést - mondta hétfőn az MTI-nek Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese Párizsban.

Az értékelés megtekintéséhez kérjük, kattintson ide.

  • Az OECD is értékeli a kormányzati képességekről szóló Jó állam jelentést
  • Fájl letöltése

Sajtó-háttérbeszélgetés a Jó Állam Jelentésről - A kormányzati képesség mérhető

Az elmúlt évtized folyamatai, különösen a pénzügyi és gazdasági válság egyértelművé tette, hogy az államnak korunk gyorsan változó kihívásaira reagálni tudó, hatékony, a nemzeti érdekeket érvényesíteni tudó szervezeti és működési képességekkel kell rendelkeznie. Röviden: az államnak jól kell működnie. De mitől működik jól az állam? Ha kisebb a bürokrácia és gyorsabb az ügyintézés? Ha nagyobb a bizalom a kormányzásban? Ha béke van, harmónia és jólét? Lehet-e egyáltalán mérni, hogy az állam jó –e?

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem több hónapos tudományos kutatásokra alapozva megalkotta a választ: az állam működése, a kormányzati munka igenis mérhető.

Az NKE alapítása óta kiemelten fontos feladatnak tartja, hogy kutatásai révén hozzájáruljon a modern állam és a hatékony nemzeti közigazgatás feltételrendszerének és működésének kialakításához. Az egyetem kidolgozta a Jó Állam Jelentést, egy tudományos kutatásokon alapuló, a kormányzás és közigazgatás hatékonyságát mérő

keretrendszert, amely megbízható visszacsatolást nyújt az államreform és a közszolgálat-fejlesztés eredményeiről, hatásairól.

A Jó Állam Jelentést évente tervezi kiadni az egyetem. Célja, hogy a kormányzati képességeket különböző hatásterületeken vizsgálva átfogó, statisztikailag megalapozott, de egyúttal közérthető képet adjon a kormányzati tevékenységek, beavatkozások hatékonyságáról, fejlődéséről, időbeli változásáról.

A Jelentés arra törekszik, hogy a szakmai partnerségek és a tudományos kutatások bázisán a kormányzati döntéstámogatás egyik lehetséges eszköze legyen, ugyanakkor az állampolgárok felé is visszacsatolást nyújtson, hogy az élet egyes területein milyen kormányzati képességek vannak, s ezek javulnak –e. Az idén megjelent Jó Állam Jelentést az Államreform Bizottság két alkalommal megtárgyalta és továbbfejlesztését támogatja.

A jelentés kutatási hátteréről, eredményeiről és jelenőségéről háttérbeszélgetést tart Dr. Kis Norbert továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes és Dr. Kaiser Tamás, az Államtudományi Intézet tudományos igazgatója. Az eseményre tisztelettel meghívjuk a sajtó képviselőit.

Időpont: 2015. július 3., péntek 09:30

Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépület- Hunyadi-terem (1082 Budapest, Ludovika tér 2.)

Kérjük, részvételi szándékát szíveskedjen jelezni 2015. július 2-áig a -n.


2 éves születésnap: DOSz Közigazgatás-tudományi Osztály

2015. június 25-én tartotta alapításának 2 éves évfordulóját a Doktoranduszok Országos Szövetségének Közigazgatás-tudományi Osztálya, mely országos szintű szakmai érdekképviseleti szervezete a közigazgatás-tudomány iránt elhivatott doktori képzésben résztvevő hallgatóknak.

Az osztály 2013-ban történt indulása óta szoros szakmai együttműködésben végzi munkáját a közigazgatási képzés bázis intézményével, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel.

A születésnapi rendezvényen a kiemelt együttműködés eddigi és további fejlesztéséről beszélt Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora. Beszédében kiemelte, hogy a közigazgatási doktori képzés fejlesztésével az új tudományos értékeket előállító tanulmányokat támogatja és ezek lesznek azok az eredmények, melyek a közigazgatás gyakorlati működésébe, fejlesztésébe tudnak újszerűséget, reformokat hozni. Az elméleti megalapozások, az új tudományos értékek és a gyakorlat empirikus kutatásokon alapuló vizsgálata, ezek ötvözete képes az állami működés hatékonyságának növelésére. Fontos, hogy a tudományos tevékenységet hasznosítsuk a közigazgatás reformok során, az NKE ebben továbbra is partnere lesz az országos, szakmai közösségnek.

Dr. Biró Marcell a Belügyminisztérium miniszteri kabinetfőnöke, kezdetek óta az osztály fenntartói támogatója, az önálló közigazgatás-tudományi doktori iskola létesítésének elhivatott segítője volt az NKE Fenntartói Testületében. Beszédében kiemelte a doktori iskola és a szakmai közösség létrehozatalának országos jelentőségét. A közigazgatással való együttműködés továbbra is kiemelt eleme a tudós közösség működésének, hiszen a közigazgatási szerveknek is szüksége van a tudományos értékekre, eredményekre.

A két vezető elismerését fejezte ki a részt vevő vezető tisztviselőknek és megjelent osztálytagoknak.

A rektori és kabinetfőnöki ünnepi beszédeket követően az eltelt két év eseményeit, eredményeit ismertette az osztály. Juhász Lilla Mária tiszteletbeli elnök az alapítás céljairól, a megvalósult fejlesztésekről beszélt és a szakmai kapcsolatok kialakítását, az eddigiek továbbfejlesztését szorgalmazta. Bokor András jelenlegi elnök, a DOSZ elnökségi tagja az osztály éves szakmai eredményeit ismertette és kiemelte az osztály meghatározó jellegét az országos tudományos utánpótlás rendszerében. A beszédek sorát Tózsa Réka, az elnökséget átvevő soros elnök zárta, aki a szervezet továbbhaladásának céljairól, ütemezéséről, a jövőbeni feladatok kijelöléséről szólt.

A DOSZ Közigazgatás-tudományi Osztály létrehozatala mérföldkő hazánkban. Az osztály az elkülönült közigazgatás-tudományi kutató utánpótlás országos koordinációját működteti hazánkban, hazai és külföldi szakmai programokban való részvételt, a sikeres és hasznos doktori tanulmányok folytatását támogatja. Érdekképviseleti jellegéből adódóan országosan képviseli a közigazgatás-tudományi doktoranduszok érdekeit, a közigazgatás fejlesztését tudományos alapokon támogatja.

    • DOSZ KTO csoportkép
    • DOSZ KTO
    • dosz
  • Előző
  • Következő

ÁTI Jogtörténeti Tudományos Műhely

ÁTI workshop

The Legal Framework of Money Transactions in the Roman Empire

Az NKE Államtudományi Intézet jogtörténeti Tudományos Műhelyt rendezett 2015. június 19-20-án, amelynek témája a pénz szerepe, definíciója és a készpénz nélküli pénzmozgások jogviszonyi hátterének a történeti felderítése volt. A nemzetközi konferencián az alábbi előadások hangzottak el: Prof. Dr. Wolfgang Ernst (University of Zürich): Money int he Ancient World; Prof. Dr. Chris Howgego (Ashmolean Museum Oxford): Roman Coin Hoards; Dr. habil. Philip Scheibelreiter (University of Vienna): The agreement on interest in the contracts of paratheke and depositum irregulare; Prof. Dr. Thomas Rüfner (University of Trier): Qui monetam reprobaverit ...; Dr- habil. Thomas Kruse (Austrian Academy of Sciences, Vienna): The methods and the terminology of cashless money transactions in documents from Roman Egypt; Prof. Dr. Jose Luis Alonso (University of San Sebastian): Credit assignment, pignus nominis, and negotiable instruments in Roman Egypt: the enigma of the kata pistin loan papyri; Prof. Dr. Paul du Plessis (University of Edinburgh): A curious case of mutuum in the Vindolanda archive; Prof. Dr. Johannes Platschek (University of Munich): TPSulp 48: Authorisation to transfer nomina?; Prof. Dr. Egbert Koops (University of Leiden): Embodied debt? „Ad quem ea res pertinebit“ in documentary practice; Prof. Dr. Eva Jakab (National University for Public Service, Budapest): Expensum ferre—financial affaires in Cicero’s letters. 

ÁTI workshop 2

The Rise of Democracy in Classical Athens: A case of posterior norm control

Az NKE Államtudományi Intézet jogtörténeti műhelyt (Summer School) rendezett 2015. június 15-én. A műhely Demosthenes Leptines elleni beszéde (Dem. 20) alapján, a történeti jogösszehasonlítás módszerével vizsgálta az utólagos normakontroll intézményét az ókori Athén jogában. Az utólagos normakontroll igénye ősi gondolat, amely a demokratikus államberendezkedések sajátja volt már az ókorban is. A műhelyvitán előadást tartott Prof. Dr. Matin Dreher (University of Magdeburg), Prof. Dr. Alberto Maffi (University of Milano Bicocca), Prof. Dr. Gerhard Thür (Austrian Academy of Sciences), Dr. habil. Kaja Harter-Uibopuu (Austrian Academy of Sciences), Dr. Uri Yiftach-Firanko (Tel Aviv University), Helmut Lotz, Karin Wiedergut, Astrid Rupp (University of Vienna). Szervező és moderátor: Prof. Dr. Eva Jakab (NKE ÁTI). Az előadások német és angol nyelven hangzottak el.


Együttműködés a Nemzeti Választási Irodával

Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Nemzeti Választási Iroda (NVI). Az együttműködés elősegíti a választási témájú közös kutatói tevékenységek végzését és fejlesztések megvalósítását, közös képzés kialakítását, szakmai programok szervezését, valamint tudományos publikálási lehetőségek biztosítását.


Az együttműködés lehetőséget nyújt az Államtudományi Intézetben működő Választási Rendszerek Kutatóműhely szakmai munkájának mélyítésére, a kutatások összehangolt elvégzésére, továbbá a Vezető- és Továbbképzési Intézet által menedzselt továbbképzések gyakorlati igényekhez hangolt fejlesztésére.
Az NKE és az NVI  közös tervei között szerepel egy 2015 őszén megtartandó konferencia megszervezése is a népszavazás témájában.


Állam és diplomácia külpolitikai műhelybeszélgetés

Állam és diplomácia címmel rendezett külpolitikai műhelybeszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A Ludovika Főépületben tartott eseményen a tudományos élet meghatározó személyiségei mellett államigazgatási vezetők és egykori magyar nagykövetek is részt vettek.

 „A diplomácia történetileg egyidős az állammal” – ezzel a gondolattal kezdte köszöntőjét Prof. Dr. Jakab Éva. Az NKE Államtudományi Intézet Tudományos Tanácsának elnöke elmondta, hogy a mostani esemény egy hosszabb távra tervezett programsorozat első rendezvénye, amely tudományos oldalról közelít a témához, de oktatási célokat is szolgál.

Az Államtudományi Intézet (ÁTI) és a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) közös rendezvényén Tálas Péter, a NETK dékánja azokról az integrációs folyamatokról beszélt, amelyek a rendszerváltást követően erősödtek meg Magyarországon.

„A magyar állami lét törékeny, az elmúlt évszázad nagyobb részében nem voltunk függetlenek.”- ezzel a gondolattal kezdte az előadását Fülöp Mihály. A diplomáciatörténet elismert szakértője szerint az elmúlt évszázadok azt bizonyítják, hogy hadsereg helyett sokszor a magyar diplomáciának kellett megvédenie az országot.

„450 év után valódi függetlenség”- ezekkel a szavakkal köszöntötte Jeszenszky Géza, akkori külügyminiszter a szovjet csapatok kivonulását 1991-ben. A volt nagykövet előadásában a nemzeti szuverenitás visszaszerzésének örömteli, ámde konfliktusoktól sem mentes folyamatáról beszélt. A külügyi tárca egykori vezetője szerint a Kádár-korszakban csak formálisan létezett magyar külpolitika, hiszen nem voltunk birtokában a szuverenitásnak. A professzor példaként hozta fel az 1984-es Los Angeles-i olimpiát, amelyen akaratunk ellenére sem tudtunk részt venni a szovjet bojkott miatt.

A rendezvényen szó volt a külpolitika jelenlegi kihívásairól és feladatairól. Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára szerint a külpolitika feladata ma is elsősorban az, hogy reagáljon az államot kívülről érő különböző hatásokra. Az egykori nagykövet szerint csak szuverén külpolitika létezik, és az, a bipoláris világrend felbomlásával még inkább a külső érdekérvényesítés eszközévé vált. Balogh Csaba rámutatott arra, hogy Magyarország geopolitikai értelemben civilizációs törésvonalak mentén helyezkedik el, ami áldás és átok is egyszerre.

Becsey Zsolt szerint intézményi korlátokat is vállaltunk az európai integrációval. Az egykori EP- képviselő szerint sokszor nagyon nehéz összeegyeztetni az érték alapú külpolitikai és érdek alapú külgazdasági törekvéseket.

Dr. Kaiser Tamás az Államtudományi Intézet kutatási igazgatója elmondta, a mostani rendezvénynek folytatása is lesz. Terveik szerint a következő hónapokban újabb külpolitikai vonatkozású előadásokra is sor kerül.



ÁROP-2.2.22. „Képzés a konvergencia régiókban lévő önkormányzatoknak” című projekt ünnepélyes zárórendezvénye

2015. május 31-én véget ér a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által megvalósított ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 azonosító számú ”Képzés a konvergencia régiókban lévő önkormányzatoknak” című kiemelt projekt, amelynek keretében több mint 14.600 konvergencia régióban dolgozó közszolgálati tisztviselő sajátította el a „Fenntartható Önkormányzat” e-tananyagok ismereteit, létrejött a Helyi Közösségi Akadémiák Hálózata és új szakként elindult az önkormányzati szaktanácsadó szakirányú továbbképzés, amelyen 257 fő hallgató szerzett oklevelet.

A projekt zárása alkalmából a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ünnepélyes rendezvényt szervez, melyre

2015. május 27-én (szerdán) 9.30 órakor,

a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Campus Főépület Díszteremben kerül sor.

A rendezvény az önkormányzati tisztviselők továbbképzése továbbfejlesztésének irányai témában rendezett szakmai kerekasztal beszélgetéssel zárul.


Akadémiai Díj az Államtudományi Intézet professzorának

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke akadémiai elismeréseket adott át hétfőn az MTA 186. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén. Tizenhárom tudós vehette át kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként az MTA Elnöksége által adományozott Akadémiai Díjat, köztük Jakab Éva, az MTA doktora, az Államtudományi Intézet Tudományos Tanácsának elnöke, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Állam- és Jogtudományi Kar római jogi tanszék tanszékvezető egyetemi tanára a Szerzők, kiadók, kalózok című monográfiájáért.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen idén januárban kezdte meg működését az Államtudományi Intézet (ÁTI), amelynek fő feladatai közé tartozik az államtudományok területén végzendő kutatások, tudományos eredmények közzététele, az NKE-n folyó államtudományi kutatómunka koordinálása és ezzel összefüggésben tananyag-fejlesztési és oktatási feladatok ellátása. A Tudományos Tanács (TT) az államtudományi fejlesztések szakmai grémiuma, mely az egyetem által képviselt tudományterületek elismert képviselőiből áll. A TT folyamatosan értékeli és véleményezi a kutatási, fejlesztési tevékenységek előrehaladását, dönt az ÁTI-ban működő kutatóműhelyek szakmai programjairól.

Elnöki pozíciójának betöltésével Prof. Dr. Jakab Évát bízta meg az NKE rektora.

Jakab Éva a Szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát kiváló eredménnyel, a Magyar Tudományos Akadémián doktori címet. Az MTA Bolyai Szakértői Kollégiumának és az Igazságügyi Minisztérium Tudományos Tanácsadó Testületének tagja. Volt már az év professzora, megkapta a Magyar Felsőoktatásért Emlékérmet, legutóbb pedig a Szerzők, kiadók, kalózok – A szellemi alkotások védelmének kialakulása Európában című könyvéért nívódíjjal ismerték el.


Tavaszi Szél tudományt áraszt…

2015. április 10-12. között az egri Eszterházy Károly Főiskolán került megrendezésre a Doktoranduszok Országos Szövetségének éves „Tavaszi Szél” elnevezésű szakmai konferenciája, melyre az ország minden részéről érkeztek a tudományterületek képviselői. A rendezvényen doktorandusz hallgatók, doktorjelöltek és mesterszakos hallgatók számára nyílt lehetőség, hogy tudományos kutatásaikba betekintést adhassanak 20 db tudományos szekció keretében.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) jelentős létszámmal képviseltette magát, a Közigazgatás-tudományi Szekció valamint a Had- és Rendészettudományi Szekció keretében megtartott előadások kiemelkedő tudományos kutatásokról tanúskodtak. A Közigazgatás-tudományi Szekció elnöklését Dr. Boros Anita az NKE Közigazgatás-tudományi Kar oktatója látta el, a szekció szervezési feladatait Bokor András a DOSZ Közigazgatás-tudományi Osztály elnöke végezte. A szekció I. helyezését Som Zoltán nyerte el „Az e-befogadás feltételrendszere és annak fejlesztése és az információbiztonság tükrében” című előadásával.

A Had- és Rendészettudományi Szekció elnöklését Dr. Németh András százados és Dr. Szabó Csaba r. százados látták el, a szekció szervezését Berki Gábor a DOSZ Hadtudományi Osztály elnöke, valamint Dr. Szilvássy György a Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesületének elnöke végezte.  A Biztonságpolitikai és Társadalomtudományi alszekció keretein belül a szekciók elnökei a legjobb előadás díját Kiss Petrának ítélték oda „Lenni vagy nem lenni- a NATO a hidegháború utolsó évtizedében”  című előadásért, illetve a Katonai Műszaki és Katasztrófavédelmi alszekcióban Kiss Dávid részesült ebben a megtiszteltetésben, „A többszempontú döntéselmélet módszerének felhasználása és hasznosíthatósága a védelemgazdaság struktúráját jelentő gazdasági hálózat pontjainak kiválasztásában, különleges jogrend idején” című előadásának elismeréseként.

A szakmai kapcsolatok és együttműködések továbbfejlesztéséről, erősítéséről is lehetőség nyílt egyeztetni a rendezvényen, az NKE Doktorandusz Önkormányzat elnöke Kiss Dávid, valamint a közszolgálati témában oktató, kutató doktoranduszok, doktorjelöltek támogatása témájában Juhász Lilla Mária, a DOSZ Közigazgatás-tudományi Osztály tiszteletbeli elnöke, az Államtudományi Intézet szervezési igazgatója tartott tájékoztatást az együttműködések továbbfejlesztéséről.

Az NKE fejlesztései során kiemelt cél, hogy a fenntartókkal együttműködve a kutató utánpótlás biztosítsa a közszolgálat hatékony működéséhez szükséges tudományos támogatást. Ennek megvalósítása érdekében hamarosan gyakornoki rendszer működtetésére kerül sor a Belügyminisztérium együttműködése által.


Kormányzati stratégia-kutatás és oktatás: Anti-korrupció, integritás kerekasztal

Anti-korrupció, integritás: kutatások és fejlesztések az Államtudományi Intézetben

Az Államtudományi Intézet (ÁTI) kiemelt feladatának tekinti a jó kormányzás, az állami szakpolitikai stratégiák előkészítésének, végrehajtásának tudományos alapokon történő támogatását. Az anti-korrupció, integritás témakörében az Európai Unió és az OECD jelentései is kiemelik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szerepét, eredményeit. Ezen eredmények és megvalósult alapok továbbfejlesztéséről valamint az együttműködés megerősítéséről szólt az Államtudományi Intézet szervezésében megvalósult kerekasztal beszélgetés, melyen a szaktárca Belügyminisztérium, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az Állami Számvevőszék, a Legfőbb Ügyészség valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság érintett vezetői vettek részt.

Az egyeztetést dr. Kaiser Tamás az ÁTI tudományos igazgatója nyitotta meg és vázolta a szakértői megbeszélés célját valamint elvárt eredményeit. Az ÁTI-ban működik az Integritás Tudásközpont, melynek továbbfejlesztése, szakmai tevékenységének mélyítése és bővítése fontos, meghatározó feladat. Erről az Intézet Tudományos Tanácsa is állást foglalt legutóbbi ülésén, így az eddigi, nemzetközileg is elismert képzésfejlesztési, kutatási és oktatási eredményekre építve a szakmai portfólió szélesítése az egyetem célja. A kerekasztal résztvevői ehhez a mélyítési és bővítési folyamathoz járultak hozzá az igények ismertetésével, a kutatási irány javaslatok megfogalmazásával. Az ÁTI e fejlesztések által tudományos alapokon nyugvó támogató, szakértő munkát kíván nyújtani a kiemelt partnerek számára, azok bevonásával, együttműködésével. Az integritás-irányításban és korrupció-megelőzésben érdekelt állami szereplők álláspontjaik, kutatási és oktatási igényeik megadásával, javaslataik megfogalmazásával tudnak hozzájárulni a fejlesztések teljes körű és szakszerű kialakításához. Az egyeztetések folytatódnak, az együttműködésnek és a fejlesztéseknek kiemelt irányokat ad a jelenleg társadalmi egyeztetésen lévő Nemzeti Korrupcióellenes Program, melynek végrehajtásában a fenntartók igényei szerint az egyetem is megvalósítóként vesz részt.


Stratégiák és reformok az állam működésében - Az OECD 2015. elején kiadott országjelentésének elemző bemutatása

allamtudomanyi workshop 1 680 451 s

Magyarország a korábbi évekhez képest jobban teljesít az államszervezet, a közigazgatás fejlesztése kapcsán, de vannak még hiányosságok, így a megkezdett munkát folytatni kell - ez állapítható meg az OECD nemrég megjelent országjelentéséből, melyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi Intézete szervezésében megvalósult workshop keretében mutattak be és elemeztek az intézet vezetői, szakértői. Az országjelentés több pontján említi és minden aspektusból pozitívan értékeli az NKE tevékenységét, a megvalósított képzések, a kifejlesztett és alkalmazott tudástartalom hozzájárult hazánk pozitív nemzetközi értékeléséhez.

Az NKE-n év elején kezdte meg működését az Államtudományi Intézet, melynek feladata az államtudomány területén folyó egyetemi kutatások integrálása, koordinálása, ennek érdekében különösen kutatási, tananyag-fejlesztési és oktatási feladatok ellátása. Az intézet –amely az államtudomány tudásközpontjaként hivatott működni – meghatározó szerepet tölt be az NKE államtudományi felsőoktatási intézménnyé válásában, melyről az állami humántőke reformjának részeként az 1602/2014. (XI.4.) sz. Kormányhatározat rendelkezik.

A 2010 és 2014 közötti kormányzati ciklus egyik legfontosabb célkitűzése a közigazgatás átfogó reformja, a Magyary Progam végrehajtása volt. Ezt segítette a kormány és az OECD közötti közigazgatás-fejlesztési keret-megállapodás is, amelynek keretében külföldi szakértők mellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói-kutatói is részt vettek a közigazgatás fejlesztését célzó tervek kidolgozásában és megvalósításában.

A 2015. január elején megjelent OECD jelentés a többek között pozitívumként említi, hogy Magyarországon racionalizáltabbá és átláthatóbbá vált az állam szervezeti- és intézményrendszere, jelentősen fejlődött és egyre ismertebbé vált az állampolgárok körében az elektronikus ügyintézés és jelentős lépések történtek a korrupció elleni küzdelem területén is. Az országjelentés ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a reformok kapcsán erősíteni kell az alulról szerveződő társadalmi részvételt, a jogalkotásba jobban be kell vonni a szakmai és civil szervezeteket továbbá több időt kell hagyni a jogszabálytervezetek megvitatására. Az értékelés a hiányosságok említésénél ajánlásokat fogalmaz meg hazánk irányába, melyek több esetben időközben már megvalósult célokat jelölnek ki, ugyanakkor a fejlesztéseket folytatni kell.

Az országjelentés több alkalommal kiemelten említi a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pozitív szerepét a közigazgatás reformja kapcsán, így a képzésben, továbbképzésben és a kutatások területén is fontosnak tartja az intézményben zajló munkákat. Így például kiemeli az egyetem kormányablakok rendszerének kialakításában vállalt képzési szerepét valamint az integritás és korrupció elleni küzdelem témájában megvalósuló közszolgálati hallgatói, tisztviselői képzéseket. A kifejlesztett tudástartalom és a képzések fenntartható módon járulnak hozzá az állami működés hatékonyságához.

Az egyetemen már több mint egy éve működik a Jó Állam Kutatóműhely, melynek célja egy olyan teljesítmény-mérési módszer kialakítása, amely a Jó Állam értékeit valóra váltó kormányzati hatékonyság változását, fejlődését vizsgálja. A kutatóműhely által elvégzett kutatások, a kifejlesztett módszertan és hatástanulmányok valamint a Jó Állam Index (JÁX) hozzájárulnak ahhoz, hogy a Magyary Programból- az OECD értékelése szerint- hiányzó mérési eszközök és módszertan is beépülhessenek a fejlesztésekbe, hozzájárulva ezzel az állami működés hatékonyságának és hazánk versenyképességének növeléséhez.


A Jó Állam Kutatóműhely eseményei - 2014.

A Miniszterelnökség Államtitkára mutatta be az NKE Jó Állam kötetét

A Jó Állam Kutatóműhely célkitűzése, szellemisége illeszkedik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem azon törekvéséhez, hogy elmélyítse az államtudományokhoz kapcsolódó kutatásokat és hozzájáruljon a Jó Állam, a jó közigazgatás és a közszolgálathoz kapcsolódó ismeretek bővítéséhez és azok gyakorlatba történő átültetéséhez –  mondta Dr. Kaiser Tamás, az NKE Jó Állam Kutatóműhelyének vezetője a Nemzeti közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületében megrendezett, a kutatóműhely által készített „A Jó Állam mérhetősége” című tanulmánykötet bemutatóján. A kötet Dr. Kaiser Tamás és Dr. Kis Norbert, az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettesének szerkesztésében jelent meg az ÁROP – 2.2.21-001 „Tudásalapú közszolgálati előmenetel” című projekt keretében. Kaiser Tamás elmondta, hogy előreláthatólag jövő év tavaszára elkészül a Jó Államról szóló első jelentés.

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora az eseményen arról beszélt, hogy a Jó Állam Kutatóműhely az egyetemen belül egy projekt alapon működtetett tudós közösség. Az intézmény rektora előadásában utalt arra, hogy fő célkitűzésük, -  amelyet az egyetem négy fenntartó minisztere is támogat, -  hogy a Jó Állam Kutatóműhely egy állandó szervezeti egységgé váljon az egyetemen. Patyi András hozzáfűzte, hogy a közeljövőben döntés születhet egy államtudományi intézet létrehozásáról, amelynek az oktatás és a képzésfejlesztés mellett elsősorban a kutatás, illetve a kutatásszervezés lenne a feladata.

Dr. Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a Jó Állam mérhetősége című tanulmánykötetet bemutató hozzászólásában felidézte a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program alapján, 2010-ben megkezdett közigazgatási átszervezés eredményeit. Ezek közül kiemelte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozását is, amelyben olyan komplex, az államtudományok és az állam működtetésével kapcsolatos képzés valósul meg, amelyre korábban nem volt példa. A tanulmánykötet bemutatása kapcsán az államtitkár elmondta, hogy az egyik legfontosabb mérőszám az ügyféli elégedettség és az emberek akkor bíznak az államban, illetve a kormányzatban, ha biztonságban érzik magukat, ha az állam meg tudja védeni őket. Kovács Zoltán hozzáfűzte, hogy az NKE Jó Állam Kutatóműhelyétől elsősorban azt várják, hogy segítse a felesleges szabályok és feladatok kivezetését a jogrendszerből. 

Az eseményen „A Hatékony közszolgálat és jó közigazgatás – nemzetközi és európai dimenziók” című kötetet Prof. Dr. Torma András, a Miskolci Egyetem rektora mutatta be, aki elmondta, hogy a mű alapkérdése az, hogy összehangolható-e az államra háruló feladatok sokszínűsége az egyre csökkenő forrásokkal.

A rendezvényen a Good Governance (Jó Kormányzás) című angol nyelvű kötetről annak szerkesztője, Kaiser Tamás beszélt a résztvevőknek. Elmondta, hogy többféle jó kormányzás létezik ágazatonként, szakpolitikánként, döntéshozatali szintenként, sőt nemzeti, illetve nemzetközi dimenziónként változó tartalommal. 

Az esemény zárásaként Szentkirályi-Szász Krisztina vezérigazgató asszony mutatta be a Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadót. A kiadó vezetője elmondta, hogy a gondozásukban megjelent és az előzőekben bemutatott kötetetek jól szemléltetik azt, hogy a jó állam nem egyenlő a jó közigazgatással.  Szerinte az alapvető kérdés az, hogy mekkora a bizalom a lakosság és a közigazgatás, illetve a közigazgatás és a politika között. Emellett szólt arról is, hogy számtalan olyan kötetet jelentettek meg, amelyek hasznosak lehetnek a közszolgálati szereplők számára és kiemelte, hogy 2014-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együtt hatvan kötetet készít el a kiadó.

A tanulmánykötet az ÁROP – 2.2.21-001 „Tudásalapú közszolgálati előmenetel” című uniós projekt keretében jött létre. 

Az eseményről az MTI is beszámolt:
http://www.hirado.hu/2014/09/30/tanulmanykotet-a-jo-allam-merhetosegerol/

Konferencia a Jó Állam mérhetőségéről

Jó Állam Kutatóműhely létrehozásával a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egy úgynevezett kiválósági központot szeretne megteremteni, amelyhez nem csak a magyar felsőoktatási partnerintézmények és a magyarországi szakembergárda, hanem a téma iránt érdeklődő külföldi tudósok is kapcsolódhatnak- mondta "A jó állam mérhetősége" című konferenciát megnyitó beszédében Prof. Dr. Patyi András, az intézmény rektora.  

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Jó Állam Kutatóműhelye által szervezett rendezvényen Patyi András elmondta azt is, hogy konkretizálni kell a jó állam fogalmát, ami alapvetően olyan értékekre épít, mint a világszerte ismert jó kormányzás és jó közigazgatás. Az egyetem Ludovika Campusán megtartott rendezvényen Dr. Kaiser Tamás egyetemi docens, műhelyvezető hangsúlyozta, hogy a Jó Állam Kutatóműhely megalakításával az NKE karainak, intézeteinek, doktori iskoláinak együttműködésével létrejöhet egy olyan, kutatásra épülő tudásbázis, amely hozzájárul a modern állam és a hatékony közigazgatás működésének megteremtéséhez. Kaiser Tamás hozzáfűzte, hogy a műhely az állam működéséről szóló kutatásokat és méréseket végez a többi között a jó kormányzás és közigazgatás, a kormányzati hatékonyság mérhetősége, a jó állam és a jó közigazgatás jogállami alapelvei, illetve a hatékony jogvédelem és a jó közigazgatás európai értékrendjének átfogó kutatása témakörökben.

Dr. Kis Norbert, az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese „A Biztonság és bizalom a kormányzatban” elnevezésű munkacsoport kutatási eredményei kapcsán elmondta, hogy nem politikai természetű, hanem egy független, tudományos megalapozottságú, áttekinthető mérési és értékelési rendszer alapján működnek. Kis Norbert szerint a kormányzásba vetett bizalmat sok minden befolyásolja, így az életminőség, a közösségi jólét, a demokrácia, a szabadság érzete egy adott országban, de a legmeghatározóbb tényező a biztonságérzet. Ennek egyes elemeit, megnyilvánulásait próbálják mérni és értékelni.   

Az eseményen Dr. Lonti Zsuzsanna, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) osztályvezetője a kormányzati teljesítményről beszélt a nemzetközi dimenziók szemszögéből.

A konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Jó Állam Kutatóműhelyének munkacsoportjai ismertették az általuk vizsgált területek eddigi kutatási eredményeit a résztvevőkkel.

Prof. Dr. Padányi József stratégiai és intézményfejlesztési, megbízott tudományos rektorhelyettes zárszavában elmondta, hogy az egyetem megalakítását rendkívül nehéz és hosszú folyamat előzte meg. Az integrációt jelképezi a Jó Állam Kutatóműhely megalakulása és működése is. "Számomra a jó állam azt jelenti, hogy minél gyorsabban, minél átláthatóbban, minél egyszerűbb módon oldódnak meg az állampolgárok problémái és bízom abban, hogy a Jó Állam Kutatóműhely előbb-utóbb eljut oda, hogy megfogalmazza az erre vonatkozó javaslatait" - tette hozzá Padányi József. 

A konferencián elhangzott az is, hogy a Jó Állam Kutatóműhely munkájáról, kutatási eredményeiről folyamatosan beszámolnak majd. 

Az esemény az ÁROP 2.2.21 „Tudásalapú közszolgálati előmenetel” című projekt keretében valósult meg.

Az MTI tudósítása a konferenciáról és a készülő jelentésről: 

http://www.hirado.hu/2014/05/29/keszul-a-jelentes-a-jo-allamrol/