„Mindenképpen szükség van uniós közigazgatási eljárási kódexre” – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott kétnapos nemzetközi konferencia nyitónapján, ahol magyar és külföldi szakemberek osztották meg egymással gondolataikat és tapasztalataikat.
Az Európai Unió jogrendszerében a szabályozottság tekintetében erős hiányosságok mutatkoznak anyagi és eljárásjogi oldalról is. 2009-ben indult útjára az a kodifikációs törekvés az unióban, amely a jövőben hozzájárulhat egy általánosan kötelező és közvetlenül hatályos szabályozás kimunkálásához. Számos kérdést felvet ugyanakkor ez a folyamat, például azt, hogy a kódex hogyan fogja szabályozni a tagállami közigazgatási hatóságok egymás közötti, illetve az EU közigazgatási hatóságként eljáró intézményeivel, szerveivel való együttműködést. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián is számos megközelítésből járták körül a témát a szakemberek.
Prof. Dr. Patyi András szerint a közigazgatás és az állami lét kölcsönösen feltételezik egymást, egyik sincs meg a másik nélkül. Az NKE rektora elmondta, hogy az EU közigazgatása kettős természetű: a döntéseket részben maga hajtja végre saját intézményi rendszerében, többségében azonban a tagállamok közigazgatási rendszereit használja erre. „Az EU alkotmányában és a tagállamok alkotmányaiban megnyilvánuló alapvető elvek végrehajtását végzi a közigazgatási rendszer”- hangsúlyozta a közigazgatási jog professzora. Az uniós közigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályok is többrétegűek, ezek köre sokkal szélesebb, mint a Magyarországon közigazgatási eljárásnak tekintett általános törvények. Ezeket a szabályokat a magyar jogrendszer is tartalmazza, sok különböző törvényben. „Az EU közigazgatási eljárásainak kódexét egy külön tanulmánykötetben mutatja be magyar nyelven a különböző szabályokat, amelyeket elemez is”- fogalmazott a rektor, aki szerint ennek a kiadványnak missziója is van, amely már korábban elkezdődött. Patyi András szerint a bíróságoknak kiemelkedő szerepe van a közigazgatási jog fejlesztésében és a megalkotott jog érvényesítésében. „Ez különösen igaz az EU közigazgatási jogára”- tette hozzá a rektor. Elmondta azt is, hogy az NKE kutatói munkáinak hátterében három nagy terület áll: a kormányzás, a közigazgatás és a katonai védelem. „Az egyetemen ezekkel a kérdésekkel számos tanszék és intézmény is foglalkozik”- hangzott el.
Prof. Dr. Trócsányi László történeti visszatekintésében elmondta, hogy a 18. századtól kezdve organikus fejlődést láthatunk a jogállam fogalmával kapcsolatban. Az igazságügyi miniszter hozzátette, hogy az eljárásjogi kódexek a nemzetállamok többségében már a XX. század elejétől jelen vannak, Ausztriában például 1925-ben alkották meg. Ugyanakkor vannak olyan országok, mint például Franciaország, ahol az elmúlt években lépett hatályba az első átfogó közigazgatási eljárási kódex. A miniszter szólt az úgynevezett kötelezettségszegési –eljárásokról, amelyeknél a határidőket rugalmasan kezelik a felek és igyekeznek megállapodásra jutni. Ugyanakkor éppen emiatt ezek az eljárások sokszor nagyon elhúzódnak- tette hozzá Trócsányi László. Az uniós intézmények által használt szabályok a különböző szerződésekben vannak rögzítve, amelyeket a bírói jog is továbbcsiszolta. „Az uniós jog fejlődésének kulcsa az Európai Bizottság kezében van, amely jogszabályt kezdeményezhet és őrködik a végrehajtás felett is” – fogalmazott a tárcavezető, majd hozzátette, hogy a kohéziós alapok felhasználása úgy működik, hogy a tagállam által felhasznált uniós forrásokat a bizottság utólag téríti meg. Ha a bizottság szerint a tagállam által benyújtott számla nem számolható el, akkor nem utalja a forrást, a tagállam pedig bíróságon támadhatja meg a döntést. A tárcavezető szerint minden állam alkotmánya annyit ér, amennyit abból a közigazgatás meg tud valósítani. Ezért mondhatjuk azt, hogy a közigazgatási eljárási jog mindennek az alfája és ómegája.
„Az úgynevezett modellszabályok elfogadásának egyetlen igazi jogalapja az, hogy a feladataik ellátása során az intézmények nyitott, hatékony és független európai közigazgatást támogatnak”- fogalmazott előadásában Juhász Endre. Az Európai Bíróság magyar bírája szerint a modellszabályok közül vannak, amelyek szinte biztosan nem lesznek a kodifikáció részei, mert például ahhoz az uniós alapszerződések módosítására van szükség. Ezt pedig a jelenlegi politikai környezetben valószínűleg nem kezelik prioritásként a tagállamok és az uniós intézmények sem. Ugyanakkor bíztató az az Európai Parlament által tavaly hozott politikai döntés, amely felszólítja az Európai Bizottságot, hogy jogalkotási javaslatot terjesszen elő a témában. A szakember szerint a kódex harmadik könyvében vannak megfogalmazva olyan alapelvek, amelyekre érdemes nagyobb figyelmet fordítani.
„Az uniós eljárásjogi kodifikációnak arra kellene irányulnia, hogy a nagyon heterogén közigazgatási szervezetet egy irányba állítsa”- fogalmazott Dr. habil. Boros Anita. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy magyar szakemberek is vizsgálták a modell szabály rendszert, amely különböző könyvekből épül fel. Az ebből írt tanulmány több lényeges észrevételt is tartalmaz, mint például hogy sok aránytalanságot tartalmaz és eléggé heterogén is. „Vannak olyan részei, amelyek túlzottan részletesek, máshol pedig hiányosságok vannak a kódexben”- fogalmazott az NKE egyetemi docense. Szerinte érdemes lenne megvizsgálni, hogy az uniós ágazati eljárási szabályok közül melyek lehetnek azok, amelyek bekerülhetnének a rendszerbe. Boros Anita előremutató változásnak nevezte azt az elképzelést, hogy az uniós eljárásoknak legyen egy időbeli hatálya, a tervezett szerint ez három hónapot jelent majd. „A kodifikáció hozzájárulhat az uniós legitimáció növeléséhez, hiszen az állampolgárok úgy tekintenek erre a hatalmas uniós gépezetre, mint egy megközelíthetően és rosszul működő rendszerre”- tette hozzá az államtitkár.
A magyar eljárási jog uniós vetületeivel foglalkozott előadásában Dr. Darák Péter. A Kúria elnöke a bírói gyakorlat tapasztalatait osztotta meg, több jogeset bemutatása révén a résztvevőkkel. Előadásában arra hozott fel példákat, hogy az uniós alapelvek mennyire jelennek meg a nemzeti joggyakorlatban. Olyan fontos alapelvek magyarországi megvalósulását vizsgálta előadásában, mint például a jogszerűség, az egyenlő bánásmód, az arányosság, a pártatlanság és a magánélet tiszteletben tartásának elve.
„A modern államiság megjelenésével párhuzamosan Magyarországon nem alakult egy egységes közigazgatási eljárási kódex”- mondta előadásában Prof. Dr. Varga Zs. András. Az alkotmánybíró hozzátette, hogy ettől még voltak eljárásjogi szabályok a magyar jogrendszerben, csak különböző törvényekbe beépülve. Már a 20. század elején felmerült Magyarországon egy egységes közigazgatási eljárásjogi törvény megalkotása, de akkor a jogtudósok többsége nem támogatta a felvetést. Az 56-os forradalom leverése után a kommunista államberendezkedés elég erősnek érezte magát arra, hogy a közigazgatási eljárási jog kapcsán egységes törvényt alkosson. „Így született meg az eljárási törvény, amely általános és teljes körű szabályokat tartalmazott és kevés eltérést engedett magától”- fogalmazott Varga Zs. András. A rendszerváltozás után helyreállt a jogállam, és hamarosan meg is jelent a közigazgatási bíráskodás újjáélesztésének gondolata. „ Ezt végül elvetették, így a rendes bíróságok polgári ügyszaka foglalkozott ezekkel a kérdésekkel”- mondta az alkotmánybíró, aki hozzátette, hogy nem lehet teljes egységes eljárásjogi törvényt alkotni. Ezért is szakított az igazságügyi tárca és az Országgyűlés az egységes, komplett eljárásjogi törvény álmával. A várhatóan jövőre életbe lépő törvény általános, de nem teljes törvény, amely szakított a határidő problémákkal is.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jövőbeni eljárásairól beszélt előadásában Dr. Péterfalvi Attila. A hatóság elnöke elmondta, hogy 2018 májusától kell majd az uniós adatvédelmi szabályokat, rendeleteket alkalmazni. Elhangzott, hogy ma az adatvédelmi hatóságnak kettős feladata van: védi a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, illetve a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. A szakember hozzátette, hogy feladataik ellátásához számos jogosítvánnyal rendelkeznek, így például ombudsmani és hatósági jogkörökkel is. Ennek keretében speciális adatvédelmi bírságot is kiszabhatnak, akár 20 millió forint értékben.
A kétnapos nemzetközi konferencián a külföldről érkező vendégek is megosztják tapasztalataikat. A pénteki szekcióülések pedig olyan témákat feszegetnek, mint például a közigazgatási jogalkotás, az egyedi ügyekben történő döntéshozatal, vagy a közigazgatási szerződések ügye.
A konferenciáról további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin júniusi számában olvashatnak.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes