Az emberközpontú könyvtárnak a minőség az alapja

„Emberközpontú tudomány- Emberközpontú könyvtár” címmel országos könyvtárszakmai konferenciát rendezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltára. A konferencia fő gondolataként hangzott el, hogy a teljes körű minőségirányítás az emberközpontú könyvtár alapja.

Sörényi Edinától megtudhattuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a magyar tudomány ünnepe kapcsán az idei évet az emberközpontúság fókuszterületének szentelte. Az Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár főigazgatója elmondta, hogy ez magában foglalja a tudományt és az embert, aki ezt létrehozza, műveli, és a határait feszegeti, valamint benne van a tudomány élvezője is. Hozzátette, a konferencia célja azon kérdések körüljárása, mely korunk paradigmaváltásához, az ember és a gépek kapcsolatához, a minőség fontosságának és a tudás átörökítésének formáinak lehetőségeihez kapcsolódik.

Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy a konferenciát megnyitó beszédében elmondta, hogy könyvtár nélkül felsőoktatást művelni nem lehet és nem is szabad, ezért az NKE nagy hangsúlyt fektet arra, hogy egész évben művelje a hivatását: oktasson, kutasson és tanítson. Az NKE tudományos rektorhelyettese kiemelte, hogy novemberben mindez intenzívebben jelen van; a tudomány ünnepe miatt a „tudomány havának” nevezve ezt az időszakot, amit azért támogat a „Jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés projekt” (KÖFOP), hogy hazánk versenyképességének javulását érjük el. Padányi József a „kimenő jelként” az egyetemen végzett hallgatókban látja, akik úgy növelik hazánk versenyképességét, hogy olyan könyvtárban tanultak, ami át tudta adni számukra az ehhez szükséges ismeretanyagot. A konferenciát fontos mérföldkőnek nevezte meg a tudásbázis gyarapításának és közkincsé tételének feladatellátásában.

Dr. Skaliczki Judit „Minőségirányítással az emberközpontú könyvtárért” címmel tartott előadásában kitért arra, hogy a könyvtár alapvetően nem lehet más, mint emberközpontú, hiszen egy szolgáltató rendszerről van szó, ami információkat gyűjt, közösségi szolgáltatást nyújt, és az emberekért van. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ny. főosztályvezetője alapelvként jelölte meg, a könyvtár vezetője felelősséggel végezze a munkáját, a felelősséget adja tovább a munkatársainak is, folyamatos képezzék magukat, tervezzék meg a stratégiájukat, legyenek partnerközpontúak, jellemezze őket a folyamatközpontúság, a folyamat- és önértékelés, valamint a dokumentálás. Az olyan eszközök, mint a csoportmunka, a stratégiai terv, az elemzések, a vizsgálatok, a diagramok, a kérdőívek, a problémamegoldás és a kockázatelemzés alkalmazása hozzájárul az emberközpontúsághoz. Hozzátette, az értékelési rendszert a könyvtár adottságai és az általa elért eredmények, a társadalmi környezetre gyakorolt hatása adja. A Könyvtári Minőségügyi Bizottság elnöke az emberközpontú, minőségirányítással működő könyvtár jellemzői közé sorolta a partnereivel való együttműködést, a lényegi döntést megelőző igényfelméréseket és elégedettségi vizsgálatokat, a minőségi szemléletet és a hiteles információ nyújtását.

Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó előadásában azt vizsgálta, hogy szükség van-e a könyvtárra századunkban. Az Országos Könyvtári Kuratórium elnöke kiemelte, hogy az infrastruktúrának a tartalmat kell kiszolgálnia, a könyvtárnak pedig az írásos emlékek hosszú távú, az emberiség életkorának végső határáig való megőrzését kell biztosítani. Elmondta, a kultúra vitathatatlanul közszolgálat: a nemzet kohéziója, identitásképző, annak egyben maradása segíti elő, kiemelt feladata a nemzet és az alkotmány védelme, az állambiztonság, a mérhetetlen információk között rendezett, áttekinthető halmazok formájában tegye lehetővé az értelmezést.

Dr. Fodor Péter a „Közösségi feladatok és szolgáltatások a könyvtárban” című előadásában ismertette, hogy a könyvtár használói a könyvtárral szemben azt várják el, hogy gyorsan és hitelesen, időben és térben korlátozás nélkül juthassanak a szolgáltatásaihoz. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy a könyvtár segíti a tudásszervezést, az ismeret iránti igény kielégítését, a szellemileg gazdagodás elérését, minőségelven alapuló szolgáltatást nyújt, hatékony, felkészült személyzettel rendelkezik, és hozzájárul a közösség identitásának erősödéséhez. Példaként emelte ki a Nyék-Kurucles Egyesületet, az idén 25 éves Nagytétényi Polgári Kört, a Topotékát, mint a Budapesti Fővárosi Levéltárral közös Eu-s projektet; a Budapesti Gyűjtemény és kerületi helytörténeti múzeumokkal, a felsőoktatási intézményekkel kötött megállapodásokat.

Dr. Hausner Gábor alezredes gróf Zrínyi Miklós államférfi, katona, hadvezér, költő és hadtudományi író életútjáról és könyvtárának a tudomány és közösség szolgálatában betöltött szerepéről beszélt. A könyvtárról elmondta, hogy Csáktornyán jött létre, amely nem csak Magyarországon, hanem egész Európában is az egyik legjobban ismert főúri könyvtárnak számított és több mint 700 kötetet tartalmazott. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa kiemelte, hogy Zrínyi Miklós könyvtára egyedülálló volt, hiszen a korabeli könyvtárak nagysága 200-800 kötetre tehető, számszerűsítve az ő gyűjteménye pedig legalább 731 kötetből állt, ebből az 1662-es katalógus 423 kötetről tesz említést. Jelenleg 529 kötet található meg Zágrábban, így az idők során nagyjából 202 kötet veszett el. Összefoglalva megjegyezte, hogy a hadvezér és költő könyvtára egy kulturális transzfer volt; a könyvbeszerzés és használat eszközével közvetítő szerepet töltött be az olasz, a horvát és a magyar kultúra között, valamint mivel mások is használhatták, így a közösség érdekében jött létre.

Dr. habil Kiszl Péter, az ELTE Könyvtár és Információtudományi Intézetének igazgatója a szakmai és hallgatói igények szerint történő könyvtáros-képzésről tartott előadást. Kiemelte, hogy az emberközpontú könyvtár az emberközpontú könyvtáros képzéssel kezdődik, mely tartalmi elemei összhangban állnak a munkaadó piaci igényeivel. Kiszl Péter bemutatta az ELTE BTK által kötött szakmai és hallgatói együttműködések, a szakmai gyakorlatok, szakdolgozati és TDK dolgozati témák, doktori témák, projektek, rendezvények és publikációk szerepének jelentőségét is, valamint kilátásba helyezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltárával megkötendő szakmai együttműködés lehetőségét.

Dr. Baritz Sarolta Laura előadásának címe: „Tágabb értelem, szaktudományok holisztikus megközelítése”. A közgazdász, aki egyben hittanár és lelkipásztori munkatárs előadásában kitért a KETEG, a keresztény társadalmi elveknek a gazdaságban, a közgazdaságtanban való alkalmazásának lehetőségeire. Elmondta, hogy az egyház tanításaira épülő emberközpontú szemlélethez, mely már az ókori görögöknél is jelen volt, három tantárgy vizsgálata szükséges: a teológia-filozófia, a társadalomtudomány és a közgazdaságtan. Az erkölcsi és anyagi világ kapcsolatáról Baritz Sarolta kiemelte, hogy az anyagi javak jelentik a legszélesebb réteget, emellett a környezet, a fenntarthatóság elhanyagolható, az erkölcs pedig szinte jelen sincs a profitmaximalizáló gazdaságban. Paradigmaváltásra van szükség, az erkölcsi szféra kitágítására, az anyagi javak visszaszorítására, hogy a más emberi értékrend más világrendet alakíthasson ki.

Horváth Zoltánné, a T-SYSTEMS Magyarország Zrt partner szakértékelési menedzsere „A könyvtári tervezés perspektívái az intelligens és digitális technológiák humán oldalának terjesztésében” című előadásában bemutatta az intelligens könyvtárat, az intelligens modellek és stratégiák jelentőségét, a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatását a könyvtáraknak, az intelligens könyvtári technológiák fejlődésében részt vevő külső hatásokat, a hálózat- és mobilképes könyvtári szolgáltatásokat, a kényelmi és időtényező használói prioritásokat, a kutatás érdekében végzett horizontális és vertikális fejlesztést, a fejlesztést inspiráló oktatói és hallgatói eredményességet, valamint az intelligens campuson szenzorok alapján megvalósuló, tárgyak közötti üzenetváltást.

Orosz Lajos, az NKE Vezető- és Továbbképzési Központ Minőségirányítási Központjának mb. vezetője „Ember, tudomány, minőség, kiválóság - az NKE kiválóvá válást támogató folyamatai” címmel, a konferencia utolsó előadójaként kiemelte, hogy az NKE küldetésnyilatkozata olyan értékeket sorakoztat fel, mint az „együttműködés egyeteme”, a „közösség egyeteme”, a „tradíció és innováció egyeteme” valamint az „intelligens egyetem”. Elmondta, hogy a nemzetközi szabványoknak való megfelelés az egyetemi stratégiák és szabályok mellett a kiválóság alapja.

A konferencia a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.

 

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes


Címkék: konferencia