NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
ÁLLAMKUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI INTÉZET

A társadalmi tényezők is befolyásolják a versenyképességet

A pénzügyi-gazdasági tényezők mellett a társadalmi hatásoknak is nagy szerepük van egy ország versenyképességének erősítésében – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott tudományos konferencián. A rendezvényen beszédet tartó Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint, bár az elmúlt években történtek lépések a versenyképesség növelésére, ezen a területen még sokat kell fejlődnie hazánknak.

„Az Európai Unió versenyképességének javulásában jelentős szerepet kaphat a közeljövőben a kelet-közép-európai régió, ha sikerül kölcsönösen jó kapcsolatot kiépítenie a dinamikusan fejlődő ázsiai országokkal”- fogalmazott köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint a versenyképesség erősítésben az oktatásnak és a tudománynak kiemelt jelentősége van, ennek része a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen létrejött  Ludovika Kiemelt Kutatóműhely, amely az állami eszközrendszer modernizálásának és innoválásának lehetőségeit vizsgálja, a humántőke szerepét hangsúlyozva. A rektor szerint a kutatás során fontos a nemzetközi kapcsolatrendszer bővítése is, ennek egyik eredményeként jött létre együttműködés az NKE és a svájci IMD Versenyképesség-kutató Központ között.

„Hazánknak még sok tennivalója van a versenyképesség javítása terén, hogy a jelenleg zajló gazdasági-társadalmi változások hosszú távon is eredményesek legyenek”- mondta beszédében Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint a versenyképesség nem más, mint a változásokhoz való gyorsabb és jobb alkalmazkodás. A tárcavezető szólt azokról a kihívásokról, amellyel a 2010 után megalakuló kormány találta szembe magát. Ezek közé sorolta a többi között a külső és belső eladósodottságot, az alacsony foglalkoztatottságot, a pazarló segélyezést és a politikával szembeni történelmi méretű bizalmatlanságot. A stabil gazdasági növekedés alapjainak megteremtése során fegyelmezett fiskális politikát kellett kialakítani, meg kellett kezdeni az adósságrendezését, vissza kellett állítani a munka becsületét és a lakosság biztonságérzetét. Varga Mihály elmondta, hogy a gazdasági növekedési fordulat megtörtént, ma már hazánk tartósan az EU-átlag felett teljesít, aminek a forrását a gazdaság saját teljesítménye adja. A kormányzati intézkedések hatására jelentősen nőtt a foglalkoztatottság, és a munkát támogató adórendszert alakítottak ki. Elkezdődött a közterhek folyamatos csökkentése, aminek jelentő szerepe lehet a versenyképesség növelésében. A következő évek feladatai közé sorolta a többi között az adórendszer további egyszerűsítését, az adminisztrációs terhek csökkentését, és a gazdaság további fehérítését. Varga Mihály elengedhetetlennek tartja az oktatási, szakképzési rendszer további fejlesztését, annak a vállalkozások igényeihez való illesztését a tudásintenzív foglalkoztatottság kialakítása érdekében. A gazdasági tárca vezetője úgy látja, hogy a jövőt az ipar digitalizálása jelenti, ezért a hazai vállalkozásoknak is nagyobb hatékonysággal kellene bekapcsolódniuk a nagy nemzetközi termelési láncokba. „Az egy évvel ezelőtt létrehozott versenyképességi tanács eddig elsősorban az üzleti környezet gyors javítására összpontosított, de az olyan nagy állami szolgáltatások, mint például az egészségügy és az oktatás átalakítása hozhat majd jelentősebb eredményeket”- fogalmazott a miniszter.

A konferencia résztvevőit videó üzenetben köszöntötte Arturo Bris professzor. A svájci IMD Versenyképesség-kutató Központ igazgatója hangsúlyozta, hogy a versenyképesség növeléséhez az adott ország és az abban élők képességeit, adottságait kell hatékonyabban kihasználni. Hasonlóan vélekedett a lengyel Poznan Egyetem tanszékvezetője is. Stefan Trzcielinski professzor az intelligencia jelentőségét hangsúlyozta, amely a tanulási képesség egyik legfontosabb fokmérője.

A vidék gazdaságának versenyképességéről beszélt előadásában Dr. Káposzta József egyetemi docens. A Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet vezetője szerint ma Magyarországon nagyon jelentős a centrumok erőforrás elszívó ereje, így nagyon egyenlőtlen a versenyképesség területi megoszlása. Nagy a szakadék Budapest és egyes nyugat-magyarországi megyék, valamint az ország többi része között például az egy főre jutó GDP vonatkozásában, de az úgynevezett puha tényezők is nagy eltéréseket mutatnak. Ilyen például a biztonságérzet, valamint az oktatás és az egészségügy helyzete. Emiatt szerinte egyre nagyobb az elvándorlás foka a perifériától a centrum irányába, ami még nehezebbé teszi a leghátrányosabb helyzetű régiók, települések felzárkózását. Káposzta József az oktatás és a humán tőke fejlesztésében, a fenntartható fejlődés lokális rendszereinek kidolgozásában látja a kitörés lehetőségét, de ezeket a belső erőforrásokra kell alapozni.

’A versenyképesség kutatásakor mindig a jövőről kell gondolkoznunk, amihez rendszerszemléletre van szükség”- fogalmazott előadásában Prof. Dr. Csath Magdolna, az NKE egyetemi magántanára. A kutatóműhely vezetője hangsúlyozta, hogy gazdasági mellett legalább olyan fontos a társadalmi versenyképesség, amelynek olyan összetevői vannak, mint például a társadalmi bizalom, a nemzeti kulturális jegyek, vagy a kreativitás, innovativitás. Szerinte a társadalmi tényezők nagy hatással vannak a versenyképességre, ezt kell a jó kormányzásnak is erősíteni a jövőben. A professzor asszony úgy látja, hogy a főleg összeszerelő típusú gazdaságokban az emberek tudása kevésbé tud hasznosulni, már pedig ez javítaná leginkább a versenyképességet. „Ha lebutított a gazdasági szerkezet, nincsenek meg azok a munkalehetőségek, amelyek esetében az emberek maximálisan ki tudják bontakoztatni képességeiket”- hangsúlyozta Csath Magdolna, aki szerint nem többet és gyorsabban, hanem okosabban kellene dolgoznunk. Elhangzott, hogy valamennyien a nemzet sikerében vagyunk érdekeltek, de ehhez olyan feltételeknek kell teljesülniük, mint például az erős gazdasági tőke, a jó minőségű kormányzás és a sikeres helyi cégek.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes