NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
ÁLLAMKUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI INTÉZET

Kiberbiztonság és robothadviselés

A kiberbiztonság és a robothadviselés szerepe a modern tudomány egyik legégetőbb kérdése. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán a téma kutatói és gyakorlati szakemberei mutatták be az aktuális trendeket és kihívásokat.

Prof. Dr. Kovács László ezredes, az NKE HHK egyetemi tanára ismertette, hogy 1999-ben, amikor a konferenciasorozat első előadását megrendezték, még sokan megmosolyogták a kiberbiztonság és a robothadviselés kérdését. Az akkor még futurisztikusnak tűnő téma mára felértékelődött. Rávilágított, hogy a hadviselésben a Magyar Honvédség is elkezdett aktívan foglalkozni a kérdéskörrel.

„Mindig nagy figyelmet szenteltünk az Elektronikai, Informatikai és Robotikai Szakosztály munkájának. Ez az egyik legaktívabban működő szervezetünk” – fejtette ki Tömböl László ny. vezérezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke. Kiemelte, hogy a téma hihetetlen módon aktuálissá válik napjainkban, mind a civil, mind a katonai életben. A szakosztály tevékenységét rendkívül fontosnak tartja, mivel minden kis építőkő, amelyet a kutatómunkák és a konferenciák során lefektetnek, hozzájárul a haza szolgálatához és védelméhez. „Az Önök munkájából mindenki profitálhat.”

A konferencia megnyitója során díjak átadására is sor került. Olyan kutatók munkáját ismerték el, akik az MHTT szakosztályain belül hosszabb időn keresztül kiemelkedő munkát végeztek és tevékenységükkel hozzájárultak a magyar hadtudomány fejlesztéséhez. Az MHTT Tanárky Sándor-díját Prof. Dr. Lukács László ny. alezredes, a Korponay János-díjat pedig Dr. Daruka Norbert százados vehette át.

A tudományos és szakmai konferencia délelőttjén a kiberbiztonságon volt a hangsúly. Prof. Dr. Rajnai Zoltán, Magyarország kiberkoordinátora betekintést nyújtott hazánk kiberbiztonsági stratégiájába. A stratégia célja: kijelölni a főbb irányvonalakat a védelmi és biztonsági területen, hogy a kibertérben jelentkező veszélyekre az ország megfelelő válaszokat tudjon adni. „Az információbiztonság közös felelősségünk.” A kiberkoordinátor rávilágított, hogy kiemelt figyelmet szentelnek az önkormányzatok és kormányzati rendszerek elektronikus információinak biztonságára. Ismertette, hogy az új európai szabályozás nyomán 2018 végéig megújítják a stratégiát.

Dr. Kovács Zoltán, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Elektronikus Információbiztonsági Igazgatóság igazgatója bemutatta a szervezet tevékenységét. A NISZ-re, mint központi szolgáltatóra speciális szerep hárul: felhő alapú szolgáltatást nyújt a közszolgálat számára, működteti az elektronikus információs rendszereket, továbbá információbiztonsági feladatokat lát el. „A szétszeparált, sok esetben elavult informatikai rendszereket próbáljuk egy egységes, magas színvonalú platformra helyezni” – fejtette ki.

Prof. Dr. Vattay Gábor, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára a kvantumtechnológia lényegébe, katonai és biztonsági aspektusaiba vezette be a hallgatóságot. Rávilágított, hogy a területen sikerült olyan tudományos áttörést elérniük, amely gyökeresen megváltoztatja az informatikai rendszereket. A kvantumbiten alapuló mechanizmus túllépi a mai számítástechnika alapját jelentő 0 és 1-es állapotot, képes az ezek közti szuperpozíciót használni. A bonyolult eljárásnak az a lényege, hogy félelmetesen felgyorsítja a ma ismert technológiákat, így párhuzamosan több, komplex számítást is el tud végezni a kvantumszámítógép. A tanszékvezető felhívta a jelen lévő honvéd mérnökök, biztonság technikusok és kutatók figyelmét, hogy ebben a világ nagyhatalmai leköröztek minket, véleménye szerint Európa 10 éves lemaradásban van. „Ez a korunk Manhattan projektje.”

„A kiberbiztonság egy olyan terület, amely szinergiát teremt a közszolgálat különböző részegységein belül” – emelte ki Dr. Krasznay Csaba, az NKE Kiberbiztonsági Akadémia programigazgatója. Az akadémia célja, hogy katalizátorként működjön a magyar kibervédelmi keretrendszerben, megvalósítsa az azonnali képzési feladatokat, részt vegyen az utánpótlásképzésben, tudatos közszolgákat neveljen az életpályamodellben, valamint hogy hazai platformot biztosítson az európai szintű tudományos együttműködéseknek. Az NKE-n megvalósuló következő Közös Közszolgálati Gyakorlaton egy kibertámadást fognak szimulálni a közszolgálatis egyetemisták, amelynek alapjait a Kiberbiztonsági Akadémia fogja lefektetni.

„Elég intelligensek vagyunk az intelligens városhoz?” – tette fel a kérdést Dr. Kollár Csaba, az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola oktatója. Előadásában ismertette az intelligens épület-falu-város-ország-Föld koncepcióját, kitért korunk kihívására, a 4. ipari forradalomra, valamint bemutatta az aktuális urbanisztikai trendeket és az ezt érintő kutatásait. Felhívta a figyelmet, hogy a jövőben tovább fog növekedni a városi lakosság száma, amelyre a közszolgálatnak megfelelő válaszokat kell tudni adnia.

Vadász Pál, a MONATANA Információtechnológiai és Kommunikációs Zrt. ügyvezető igazgatója, valamint Skrobák Eszter, a Nemzeti Adó és Vámhivatal pszichológusa a manapság elég nagy problémát jelentő „fake news”-ról, azaz a hamis hírekről tartott előadást. Kiemelték, hogy megtévesztést a hadtörténet során számtalanszor alkalmaztak, ezt öltöztették most új, 21. századi köntösbe. Az előadás során rávilágítottak, hogy Oroszországban külön „internetes trollokat” foglalkoztató intézmény működik, akik a hamis hírek gyártásával és fejlesztésével foglalkoznak. A hamis hírek szerepe felértékelődött a mai közösségi médiában, így fontos tudatosítani a társadalomban azt, hogyan kell biztonságosan híreket fogyasztani és beazonosítani. A kihívás nagy: az elmúlt évek politikai kampányait, választási kimenetelét meghatározta a jelenség.

A konferencia délután két részre oszlott: a kiberbiztonsági szekcióban workshopokat tartottak, ahol a jövőbeli kutatási lehetőségeket, egyetemközi megállapodásokat vették górcső alá, a robotika szekcióban pedig plenáris ülés keretében folytatódott a program. Prof. Dr. Ványa László ezredes, az MHTT Elektronikai, Informatikai és Robotikai Szakosztály elnökének és a konferencia egyik főszervezőjének vezetése alatt előkerültek a drónok és a repülésbiztonság kérdései, az új-zélandi jó gyakorlatok, a repülőeszközök automatizált irányítási rendszere, valamint a szoftverfejlesztések és szenzorhálózatok aktuális trendjei.

 

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes