SZIE – NKE közös konferencia: A vidékbiztonság versenyképességi feltétel

Dr. Tőzsér János, a SZIE rektora köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy a két egyetem 2012-ben az oktatásra és a kutatásra egyaránt kiterjedő együttműködési megállapodást kötött. Az együttműködés azonban régebbre datálódik, még a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel kezdődött a kapcsolat. Ennek az együttműködésnek a hatására hozta létre a Szent István Egyetem a Civil Biztonság és Védelemtudományi Tanszéket. Ez nagy lépés volt abban, hogy ez a diszciplína az egyetem oktatási palettáján erőteljesen megjelent. Érzékelve az együttműködés jelentőségét, egy, a mostani konferenciához kapcsolódó rendezvényt már 2013-ban szervezett a gödöllői egyetem, mégpedig a Magyar Tudományos Akadémiával és a Corvinus Egyetemmel karöltve. A rendezvénynek nagy sikere volt, mivel az előadók az éghajlatváltozás és a biztonság összefüggéseit taglalták. A két intézmény kapcsolatában nagyra értékelendő az az esemény is, amelyet 2015-ben rendeztek közösen: nevezetesen a 32. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Rendészettudományi Szekcióját. A két egyetem együttműködésének eddigi „csúcspontja” a civil biztonság és a védelemtudomány tárgykörével foglalkozó kutatócsoport létrehozása. Ez jelentős eredmény, mert a tárgykör a kutatási területen is a helyére került. Három fő területre szól a kutatási együttműködés: a vidékbiztonság komplexitásának feltárása, az összetevők egymásra hatásának, törvényszerűségeinek rendszerszintű meghatározása, a vidékbiztonsági tudatosság kialakításához szükséges tudástár, oktatási módszerek kidolgozása. A kutatás során három pillér orientálja a kutatókat: a közszolgálati, a gazdasági biztonság és a versenyképesség.

Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy, tudományos rektorhelyettes (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) megköszönte Tőzsér János gondolatait, majd kihangsúlyozta, hogy az együttműködés akkor igazán jó és eredményes, ha az fenntartható. A konferenciák a fenntarthatóságot képviselik, s ha befejeződik a projekt, akkor is tovább tudják a kapcsolatot építeni, erősíteni. A 11,5 milliárd forint összköltségvetésű projektet a Közigazgatás– és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program finanszírozza. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az együttműködés egyeteme akar lenni, ezért úgy döntöttek, hogy megszólítják a felsőoktatási tér szereplőit, köztük a gödöllői egyetemet is. Ez azt jelenti, hogy mára sikerült kiépíteni egy olyan hálózatot, amelynek több mint ötven együttműködési megállapodás az alapja, és több mint 800 kutató vesz részt ebben a munkában. A jelenlegi projekt kulcsszava a versenyképesség. Ezt a pénzt akkor költik el hasznosan, ha minden egyes rendezvény és kutatás mögött meg tudják mutatni azt, hogyan szolgálja hazánk versenyképességét. A közszolgálat fejlesztése nem szólhat másról, mint arról, elégedett-e az állampolgár, csökken az ügyintézési idő és hatékonyabb a végrehajtás. A projektnek azt az eredményt kell hoznia, hogy mind idehaza, mind a nemzetközi térben hazánk versenyképesebb legyen. A vidék biztonsága versenyképesség szempontjából döntő. Ha ebben a kérdésben hasznos tanácsok születnek, megvalósítható megoldásokat mutatnak fel, akkor ez az együttműködés és a kutatási téma rendkívül fontos lesz a végelszámolásnál.

Dr. Káposzta József dékán (SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar) első előadóként gondolatébresztő előadást tartott „A felsőoktatás szerepe a vidékgazdaság versenyképességében” címmel, bemutatva, hogy Magyarország az OECD ruralitás kategóriák tükrében vidéknek számít, kivéve Budapestet és Pest megyét. A vidékgazdaság állapota mégsem nevezhető jónak, mert a centrumok erőforrás elszívó hatása folyamatosan nő, s a gazdasági-társadalmi erózió erősödik. A helyi közösségek sorra elveszítették szolgáltató és közösségmegtartó intézményeik többségét. A vidék közlekedési infrastruktúrája leépült, a forrásmegkötő képessége gyakorlatilag megszűnt. A perifériák látható módon elszegényednek, a magyar vidéki társadalom foglalkoztatási, szociális kiszolgáltatottsága egyre súlyosabb. A vidéki élet a közgondolkodásban mára egyenlő lett a hátrányos helyzettel - jelentette ki a dékán.

Az egyetemek generációs történelmében megfigyelhető, hogy a fejlett világban a harmadik generációs egyetemeken folyik az oktatás, míg nálunk a második generációs korszak második átalakulási időszakát élik a felsőoktatási intézmények. A második generációs egyetemre jellemző, hogy a kutatás és az oktatás áll az első helyen, és érdektelen a tudás hasznosításában. A harmadik generációs egyetemnél a tudás hasznosítása alapvető tevékenység és harmadik céllá válik. További megkülönböztetéseket is felsorolhatunk, de ami a legfontosabb, hogy a harmadik generációs egyetemnél nincs állami támogatás, közvetett állami finanszírozás. A magyar egyetemeknél pedig még az állami finanszírozás mellett a beavatkozás dominanciája is jelen van. A dékán kitért arra, hogy miként lehet versenyképes a felsőoktatási intézmény, s arra is, hogy milyen fejlesztési feladatokat kell megoldani ahhoz, hogy a gödöllői egyetem is elmozduljon a harmadik generációs egyetem irányába.

Dr. Szilágyi Tivadar egyetemi tanár, tudományos dékánhelyettes (SZIE GTK) „Vidékbiztonság, a biztonsági környezet hatása a vidék versenyképességére” című előadásában magát a kutatási projektet mutatta be. Az NKE és a SZIE közös kutatásának eredménye, hogy kialakul a vidékbiztonsággal összefüggő komplex gondolkodásmód, tudatosság, kultúra és szervezeti keretek. A kutatás három fő területre osztható: a vidékbiztonság komplexitásának feltárása; az összetevők egymásra hatásának, törvényszerűségeinek rendszerszemléletű meghatározása; a vidékbiztonsági tudatosság kialakításához szükséges tudástár, oktatási módszerek kidolgozása . A kutatóműhely a kutatást és eredményeit – összhangban a nemzetpolitikai célkitűzésekkel - egyes esetekben kiterjeszti a Kárpát-medence külhoni területeire is. A kutatás során prioritást élvez a fizikai és a gazdasági biztonság, a versenyképesség kapcsolatrendszere.

A pályázat jelentősége, hogy állam-centrikus megközelítéssel hozzájárul a biztonság-kultúra fejlesztéséhez, az állam és polgárok biztonság-szemléletének emeléséhez, a vidék versenyképességének növeléséhez. Rendszerbe foglalja és leírja a vidék biztonságának összetevőit, definiálja az állam és a vidékbiztonság kapcsolatrendszerét, jellemzőit, környezetét különös tekintettel a fizikai és a gazdasági biztonsági dimenziók kapcsolatára, melynek eredménye a biztonságos, élhető és versenyképes vidéki élettér. A kutatás alapoz a már meglévő kutatási eredményekre, a közel- és a régmúlt kapcsolódó hazai és nemzetközi történéseinek feldolgozására. A kutatások eredményeként összeálló tudástartalom megjelenik mindkét egyetem oktatásában, valamint az állami és nem állami szereplők képzésében, mint átadható differenciált tudástartalom. A pályázat során jelentős kutatói kapacitási integráció jön létre a két egyetem között.

A kutatás várt eredményei között említette a professzor azt, hogy az Alaptörvény szellemében a komplex biztonsági környezetelemzést elvégzik, és az értékelés eredményeként javaslatot tesznek az ágazati stratégiák harmonizálására. A komplex vidékbiztonság rendszerével összefüggő gondolkodásmód, tudatosság, kultúra és szervezeti kereteit megalapozzák, kidolgozzák a vidékbiztonsági tudatosság kialakításához szükséges tudástárat, oktatási módszereket. Cél a vidékbiztonsági tudástartalom differenciált diszeminációja, felsőoktatási portfolióbővítés, valamint a külhoni, Kárpát-medencei országokkal tudásmegosztás kialakítása és erősítése. A kutatóműhely – amelyet Szilágyi Tivadar vezet – kutatási eredményeit konferenciákon mutatják be, és 2018. szeptember 30-ig dokumentálják azokat.

Dr. Szabó Csaba r. őrnagy, egyetemi tanársegéd (NKE) „A vidékbiztonság rendészeti szereplői és együttműködésük” című előadása keretében bemutatta a komplementer rendészet rendszerét. Ezen belül kiemelten fontosnak tartja ráirányítani a figyelmet a két fiatal területre: a magánbiztonságra és az önkormányzati rendészetre. Ehhez szükséges a rendészettel való kapcsolódásuk elemzése, a problématérkép és megoldási javaslatok vázolása, a két terület szerepének, jelentőségének, szabályozásának, szervezetének, megítélésének, oktatási, képzési rendszerének és a rendészeti szervek együttműködésének vizsgálata, a legjobb gyakorlatok bemutatása.

A konferencia Biztonság, fizikai biztonság blokkjában előadást tartott még „Vidékbiztonság a történelemben: előzmények, alapok, összefüggések” címmel Dr. Kaló József egyetemi docens (NKE), „A komplex biztonság értelmezése a vidéki térben” címmel Dr. Boldizsár Gábor ezredes, egyetemi docens (NKE), „A vadállomány kockázati/biztonsági tényezői Magyarországon” címmel pedig Dr. Csányi Sándor intézetigazgató (SZIE).

A Fejlesztés, versenyképesség blokkban „A sikeres/jó önkormányzati működés gazdaságbiztonsági és szociális/társadalmi biztonsági dimenziói” címmel Dr. Tóth Tamás egyetemi tanár, oktatási rektorhelyettes (SZIE) kifejtette: ahhoz, hogy a gazdaság jól működjön egy területen, elengedhetetlen, hogy az önkormányzat is jól működjön. A jólét kialakításához e partnerek hatékony együttműködésére van szükség. A polgármesterség is egy szakma, és nagyon fontos volna, ha lenne képzése, mert ennek a szakmának is megvannak a mesterfogásai, amikhez érteni kell.

Dr. Ritter Krisztián egyetemi docens, intézetigazgató-helyettes (SZIE) a vidéki tér versenyképességét befolyásoló alapvető tényezőkről és folyamatokról szólt. Kifejtette, hogy a globális feltételekhez való alkalmazkodás a versenyképesség egyik feltétele. Ezt különösen akkor érdemes végiggondolni, ha vidéki térségekről beszélünk, hiszen egy ilyen területen nehezebb a globalizációhoz közelebb lenni, mint a nagyvárosokban. A legtömörebben fogalmazva az a település versenyképes, ahonnan nem akarnak elköltözni.

Dr. Jankovics Kornélia PhD, jogi szakértő (NKE) „Az individuum a vidéki térben” című előadásában arra világított rá, hogy a vidékfejlesztés és versenyképesség vizsgálatánál elfelejtjük azt a nagyon fontos kérdést, hogy hol van mindebben az ember. Gyakorlatilag minden kutatás egy térségre értendő. Már a térségen belüli differenciálódást sem tudjuk a kutatásokkal semmilyen módon kezelni, az egyént végképp nem. Az individuum kifejezés sokkal többet jelent, mint a szótári kifejezése, hogy egyén – tette hozzá. Ha benne vagyunk egy bizonyos élethelyzetben, nagyon fontosak az elismerő szavak, hogy érezzük, amit teszünk, az értékes. Egy vidéki embert és a munkáját a társadalom már pusztán az alapján minősít, hogy hol él, és ez már önmagában nagy horderővel bír. Semmiképpen nem mondhatjuk az emberre, hogy csak egy egyén.

Girhiny Kornél, az NKE tanára „A közrend és közbiztonság fenntartásának komplex lehetőségei a vidéki térben” című előadásában hangsúlyozta, a rendőrök megfelelő munkájához szükség van egy olyan rendszerre, amivel egységesen tudják kezelni a hívásokat, és ebben a rendszerben olyan emberek közreműködésére van igény, akik döntéseket tudnak hozni. Az egységes segélyhívó rendszer legnagyobb előnye az, hogy nagyon gyorsan, megfelelő protokoll alapján továbbítja az információkat.

Nagyné Dr. Pércsi Kinga egyetemi docens (SZIE) az élelmiszerbiztonság és a vidékbiztonság főbb összefüggéseiről tartott előadást. Ismertette, hogy a vizsgálatok szerint a fogyasztók azért választanak legtöbbször ökológiai termékeket, mert azokat egészségesebbeknek tartják, másodsorban a környezetvédelmi szempontot említik, mert a környezetnek is jó ez a gazdálkodási forma. A hazai piacon az ökológiai gazdálkodás korlátozó tényezője a magas ár és a nem elegendő fizetőképes kereslet.

„A zárt anyagáramok hatása a vidéki területek fenntarthatóságára” című előadásában Horváth Bálint PhD hallgató (SZIE) arra is kitért, hogy az emberiség akkor kerül nehéz helyzetbe, amikor az erőforrások szűkössé válnak. Ilyen helyzetekben a társadalmak vagy háborúba bocsátkoztak vagy elkezdtek más erőforrások után nézni.

 

Forrás: Szent István Egyetem



Címkék: konferencia KÖFOP