Vallási szélsőségek és jogalkotás

A fundamentalizmus nem tipikusan vallási jelenség, de a vallási fanatikusok mindenképpen fundamentalistának mondhatóak - hangzott el a „Szélsőségek, vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoport” által szervezett újabb rendezvényen az NKE Hungária körúti campusán.

A már negyedik alkalommal megrendezett  eseményen Prof. dr. Padányi József vezérőrnagy köszöntötte a résztvevőket. Az NKE tudományos rektorhelyettese elmondta, hogy az egyetem mindig is fontosnak tartotta az olyan kutatások támogatását, amelyek révén új tudományos eredmények és oktatási tananyagok születhetnek. Ilyennek tartja a kutatócsoport munkáját is, amely ha áttételesen is, de hozzájárulhat hazánk biztonságának növeléséhez, amely pedig a versenyképességünket javítja. Padányi József szerint a kutatócsoport munkája alapvetően az együttműködésről szól, hiszen látszólag távol eső tudományterületeket „hoz egy tető alá”.

„A fundamentalizmus nem tipikusan vallási jelenség, bármilyen világnézet lehet fundamentalista”- hangsúlyozta előadásában Dr. Török Csaba. A Katolikus Újságírók Szövetségének tagja szerint a vallási fundamentalizmus elüt a többitől, mert átfogó rendszerben gondolkodnak. A fundamentalista világnézetre jellemző a többi között a zárt világkép, a nem differenciált gondolkodás és egyfajta szkepticizmus az új, modern eszmékkel szemben. Török Csaba szerint a fundamentalisták inkább az alternatív tudományokban hisznek, és missziós öntudattal is rendelkeznek. A vallási fanatikusok olyan fundamentalisták, akik gondolkodása jelentősen polarizált, ami harci logikát teremt. „Ami nem igaz, az csak hamis lehet”- fogalmazott Török Csaba, aki szerint addig nem lesz világbéke, amíg nem lesz vallásbéke. Ehhez pedig érdemes lenne tisztázni a vallási jelenségekkel kapcsolatos legfontosabb fogalmakat és társadalmi szinten újra kell gondolni a vallást, mint jelenséget.

A szólásszabadság és blaszfémia kapcsolatáról beszélt előadásában Dr. Koltay András. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa szerint jogi értelemben a vallást, annak alapítóit gyalázó, szélsőséges megnyilvánulásokat tekinthetjük blaszfémiának, vagy istenkáromlásnak. Jó példa rá a franciaországi Charlie Hebdo szerkesztőség karikatúrái. A szakember szerint ma Európában kevés helyen tiltják a blaszfémiát, ellentétben a holokauszttagadással, amely szóláskorlátozásra okot adó, közerkölcsbe ütköző véleménynyilvánítást jelent. Elhangzott, hogy a blaszfémia Magyarországon nem igazán van jelen, és nem is kellene annak büntetőjogi kategóriának lenni, inkább az önkéntes felelősségvállas lenne a helyes megoldás.

A „Vallásszabadság, mint kötelem a honvédelmi jogban” címmel tartott előadást Dr. Petruska Ferenc őrnagy. Az HHK egyetemi tanársegédje elmondta, hogy 2015 óta a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet van érvényben Magyarországon. Ebben a Magyar Honvédség is közreműködik, méghozzá olyan feladatokat ellátva, mint például az államhatár őrzése, a helyszínbiztosítás, területzárás és kényszerítő eszközök alkalmazása.

A vallási szélsőségek csoportjait vázolta előadásában Prof. Dr. Rixer Ádám. A Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezetője szerint a vallási szélsőség egyik formája, amikor a vallási közösségen belül érvényesül a jogi normákat nem sértő, de a többség számára elítélendő megnyilvánulás. A másik csoportja a vallási szélsőségeknek, amikor a többségi társadalom normáit is sérti a tevékenység. A szakember szerint manapság sajnos egyre többször találkozunk ennek erőszakos fajtájával, az öngyilkos merényletekkel, vagy a terrortámadásokkal.

A konferencián szó volt a többi között a vallásszabadság határairól és a kisebbségek védelme érdekében hozott kormányzati intézkedésekről is.

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes