Kutatás a hatékonyabb határrendészetért

Magyarország schengeni belső határain a határellenőrzés ideiglenes visszaállításának feltételrendszerével kapcsolatos kutatásokat végez a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik Ludovika kutatócsoportja. Az NKE Rendészettudományi Kar határrendészeti tanszékének vezetésével folyó tudományos munka arra keresi a választ, hogy milyen jogi, technikai, anyagi és humánerőforrás feltételek esetén lehetne megvalósítani a határellenőrzés visszaállítását. A kutatócsoport tagjai egy szakmai rendezvény keretében ismertették az eddigi eredményeket.  

„Eddig maximum két évig lehetett ideiglenesen visszaállítani a belső határellenőrzést, ezt az uniós jogalkotás három évre szeretné felemelni. Ezért is fontos, hogy tisztában legyünk ennek feltételeivel”- mondta köszöntőjében Dr. Balla József r. alezredes. Az NKE RTK Határrendészeti Tanszék és a kutatócsoport vezetője elmondta, hogy nemzetközi példákat is figyelembe véve, tudományos alapon vizsgálják meg a határellenőrzés visszaállításának lehetőségeit. Az ötfős kutatócsoport a témával kapcsolatosan olyan területeket vizsgált meg, mint például a műszaki-technikai paraméterek, a logisztikai háttér, a különböző anyagi források, vagy az eljárásrendek. A szakember szerint a kutatás célja, hogy kockázatelemzés alapján kategorizálja az ideiglenes határellenőrzés helyeit, tartalmi elemeit, és módszereit és megoldási alternatívákat adjon az eltérő időtartamú (két hónap, egy év, két év) határellenőrzés humánerőforrás igényére. Emellett szeretnék meghatározni a technikai, informatikai és infrastrukturális igényeket, valamint az alkalmazások lehetőségeit. Balla József megjegyezte, hogy az úgynevezett mélységi ellenőrzéseknek nagyobb szerepet kellene kapniuk a jövőben, de sajnos ezt uniós forrásból nem támogatják. Elhangzott, hogy a kutatócsoport tagjai tanulmányokat készítenek és készül egy egyetemi tankönyv is „A határellenőrzés ideiglenes visszaállításának feltételrendszere” címmel. Az ebben megjelenő információkat és tapasztalatokat szeretnék majd hasznosítani az alap- és mesterképzésben, valamint a Rendészettudományi Doktori iskola munkájában is.

A kutatócsoport több tagja is részt vett azon a lengyelországi tanulmányúton, amelyen az ottani határőrizeti tevékenységet figyelhették meg testközelből a magyar szakemberek. Kui László c. r. alezredes szerint azért is volt hasznos Lengyelországba látogatni, mert hasonló adottságokkal rendelkezik, mint hazánk, így például ugyanúgy van külső és belső schengeni határszakasza. Az NKE RTK Határrendészeti Tanszék egyetemi tanársegédje elmondta, hogy Lengyelországban teljesen önálló határőrség működik, saját költségvetéssel, a többi között tűzszerész és terrorlehárítási egységgel. Elhangzott, hogy a 15 ezer hivatásos állományban lévő határőr 70 százaléka felsőfokú végzettségű és többségük jól beszéli az idegen nyelveket is. Fő feladatuk az országhatár védelme, de adott esetben fellépnek az illegális migrációval szemben is. Utóbbi kapcsán a lengyelek úgy vélekednek, hogy rájuk nem jelent komoly veszélyt a tömeges bevándorlás, ami annak is köszönhető, hogy az orosz és az ukrán határőrizeti szervekkel kifejezetten jó a kapcsolatuk. Ami feladatot s kihívást jelent igazán számukra, az a schengeni vízumokkal való visszaélés, a tiltott határátlépés a zöldhatárokon, a jövedéki árucsempészet vagy a kábítószer-csempészet. Kui László hozzátette, hogy a lengyel határőrök technikailag is jól fel vannak szerelve, ami annak is köszönhető, hogy a lehetséges uniós forrásokat próbálják maximálisan kihasználni a fejlesztésekhez. Így egyre nagyobb szerepet kapnak náluk a határőrizetben a hőkamerák és a drónok, de érdességképpen megjegyezte azt is, hogy a mai napig vannak lovas határőrök is Lengyelországban. Az alezredes elmondta, hogy a lengyelek nem igazán számolnak azzal, hogy a belső határőrizetet vissza kell majd állítaniuk, így tervekkel sem igazán rendelkeznek erre vonatkozóan.

A magyar rendőrség pályázati rendszeréről, az uniós és hazai források felhasználásáról beszélt előadásában Dr. Szele Tamás r. alezredes. Az ORFK GF Európai Támogatások Osztály vezetője elmondta, hogy számos területen komoly fejlesztés történt a rendőrség munkájában, így a határrendészeti ágazatban is az elmúlt években. A szakember szerint tudatosabbá vált a rendőrségen belüli pályázati tevékenység és példaszerű a határrendészet és a logisztika együttműködése. Számos fontos technikai berendezéssel gazdagodott az elmúlt években a határrendészet, így például modern hőkamerákkal, helikopterekkel és leszállóhelyekkel is. A szakember szerint az egyik legbonyolultabb logisztikai feladat a határátkelőhely-építés, de ezen a téren is tudtak eredményeket felmutatni. Amit szerinte fontos lenne fejleszteni, az a tudatos tervezés és a stratégialakozás területe, amivel az eddiginél hatékonyabban lehetne az uniós forrásokat felhasználni ezen a területen is.

A rendezvényen elhangzott, hogy a kutatás a tervek szerint idén júliusban zárul, amikor egy nagyobb szakmai konferencián szeretnék ismertetni a tudományos eredményeket.

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes