A magyar és az európai választási rendszer sajátosságairól, az általános választójogról, a különböző reformtörekvésekről és a népszavazás intézményéről is szó volt a többi között azon a tudományos rendezvényen, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartottak.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és jogelődintézményeiben már több évtizedes hagyománya van a választási rendszerrel kapcsolatos tudományos kutatómunkának. Az intézményben tavaly júniusban kezdte meg működését a Választás és Demokrácia Ludovika Kutatócsoport Dr. Téglási András egyetemi docens vezetésével. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar Alkotmányjogi Intézet munkatársa elmondta, hogy a kutatóműhely egy széles szakmai bázisból táplálkozik, hiszen számos kiváló szakember segítette a munkáját az elmúlt közel egy évben. A kutatómunka során keletkezett, hazai és nemzetközi tapasztalatokat is tartalmazó kéziratok már elkészültek, sőt az Államtudományi Műhelytanulmányok egyetemi folyóiratban már online el is érhetőek, de hamarosan nyomtatott formában is megismerheti majd azokat a szakmai közvélemény. A kutatóműhely vezető kutatója, Prof. Dr. Kukorelli István a választások szabályozásának történelmi hátteréről beszélt a rendezvényen. A korábban az Országos Választási Bizottság elnökeként is tevékenykedő neves jogtudós szerint a választójogi törvény esetében különösen fontos, hogy azt lehetőleg a legnagyobb konszenzussal fogadják el a parlamenti pártok. Az MTA doktora szólt arról is, hogy amíg a 19. században elsősorban a választójogra koncentráltak a törvények, ma már egyre bővül a választási eljárásjogra vonatkozó szabályok rendszere. „A választójog folyamatosan kitisztult, választási típusuktól függetlenül finomodott és vált egyre szélesebben elérhetővé a polgárok számára”- fogalmazott a professzor, aki szerint fontos, hogy ma már csak bírói úton lehet kizárni valakit a választói jogok gyakorlásából. Kukorelli István szólt arról is, hogy bár egyre nagyobb az igény az alternatív szavazási módok használatára, ezzel kapcsolatban azonban óvatosságra int, hiszen szerinte a törvényesség betartása fontosabb, mint a kényelmi szempontok érvényesítése. Úgy véli, hogy akkor demokratikus egy választás, ha vitathatatlan legitimációt ad a közhatalom birtokosainak, tehát az ország számára a kiegyensúlyozott képviseletet és stabil kormányzatot eredményező választási rendszer felel meg a legjobban.
„A 2014-ben hatályba lépett új népszavazási törvény egyik fontos eredménye, hogy azóta jóval kevesebb a visszaélési céllal indított népszavazási kezdeményezés”- fogalmazott előadásában Dr. Gáva Krisztián. A Nemzeti Választási Iroda általános elnökhelyettese elmondta, hogy amíg 2006 és 2010 között 1022, addig az elmúlt négy évben már csak 280 népszavazási kezdeményezés történt. Ehhez szerinte mindenképpen hozzájárultak olyan adminisztratív szabályok, mint például a kérdés benyújtásához szükséges legalább húsz támogató aláírás, vagy az emailen való kérdésbenyújtás kizárása. A választási törvény több tiltott tárgykört is tartalmaz, így például nem lehet népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről, vagy például a központi költségvetésről. Gáva Krisztián szólt a törvény szerinte egyetlen kritikusabb részéről, az úgynevezett párhuzamossági moratóriumról, amely annak idején a vasárnapi boltzár vonatkozásában beadott, nem ritkán azonos tárgykörű kezdeményezések kapcsán került terítékre. Az NVI elnökhelyettese szerint a jogalkotó ezt a hiányosságot azóta megfelelően orvosolta: megszüntette a népszavazás kezdeményezésekor a káros versengést és lehetővé tette a párhuzamos aláírásgyűjtést.
A német és a magyar választási rendszer sajátosságairól beszélt előadásában Dr. Mráz Ágoston Sámuel egyetemi adjunktus. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar munkatársa szerint a két ország között az elmúlt években kölcsönös közjogi bizalmatlanság alakult ki, így például a német sajtóban folyamatosan érik kritikák a magyar választási rendszert. A politológus ugyanakkor úgy látja, hogy egy általános belpolitikai instabilitási hullám söpör végig Európában, amely alól Németország sem kivétel. „A németeknél lassan 170 nap telik el választások és a kormány beiktatása között”- tette hozzá Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint a német, de a magyar társadalom többsége sincs tisztában a választási rendszer működésével. A szakember kutatása során a magyar választási modellt alkalmazta a legutóbbi német választások eredményeire vonatkozóan, és azt állapította meg, hogy a mi választási rendszerünkkel a CDU-CSU korábbi kormányzószövetség önmagában abszolút többséget szerezhetett volna a német parlamentben. Mráz Ágostán Sámuel azt is megvizsgálta, hogy a német rendszert használva milyen eredmények születtek volna a legutóbbi magyar parlamenti választásokon. Ebben a modellben a Fidesz-KDNP nem szerzett volna abszolút többséget a magyar Országgyűlésben. A politológus szerint a stabil kormányzás eszméjét szem előtt tartva Európa egyre több országában indulhat meg a törekvés a választási reformok irányába.
A rendezvényen szó volt még a többi között az általános választójog elvének aktuális kihívásairól, a Magyarországon élő kisebbségek képviseleti lehetőségeiről és az Alkotmánybíróság választásokkal kapcsolatos gyakorlatáról. A kutatócsoport munkájáról videó összeállítás is készül, amelyet hamarosan megtekinthetnek az egyetem honlapján és youtube csatornáján.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes