A vidékbiztonság aktuális kérdéseivel foglalkozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem közös, uniós finanszírozású kutatócsoportja. Az idén szeptemberig tartó tudományos munka során például a fizikai biztonság és a vidék gazdasági fejlődésének, valamint versenyképességének kapcsolatát is vizsgálják a szakemberek - derült ki a kutatóműhely gödöllői workshopján.
A rendezvényen a biztonsági környezetnek a vidék versenyképességére gyakorolt hatásaival kapcsolatos kutatási eredményeket ismertették a kutatócsoport tagjai és a meghívott szakértők. Prof. Dr. Szilágyi Tivadar, a vidékbiztonsági kutatóműhely vezetője elmondta, hogy a csoportban 17-en vesznek részt, akiknek munkájából egy 115 íves kutatási jelentés készül majd szeptemberre. Összesen öt tudományos rendezvényt szerveznek, ebből a mostani volt a harmadik.
„Egyre fontosabbak azok a kutatások, amelyek a vidékhez, a vidék gazdaságához kapcsolódnak” - mondta köszöntőjében Dr. Káposzta József. A Szent István Egyetem GTK dékánja szerint intézményük a vidékfejlesztés oldaláról tud használható, tudományos ismereteket adni a közös kutatómunkához.
A komplex biztonság értelmezése a vidéki térben címmel Dr. Boldizsár Gábor ezredes tartott előadást. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense saját nemzetközi missziós tapasztalataival is érzékeltette azt, hogy csak ott lehet fejlesztéssel foglalkozni, ahol van fizikai biztonság. „Biztonságról akkor beszélhetünk, ha fel tudjuk ismerni a veszélyt, és kezelni is tudjuk azt” - tette hozzá az ezredes, aki szerint a vidékbiztonság alappillérei közé sorolható a szociális-társadalmi biztonság, a fenntarthatóság és megújulás, de például az energiabiztonság is. Kutatásuk során a Nemzeti Vidékstratégia kihívásait és céljait vették alapul, és ehhez határozták meg azokat a biztonsági dimenziókat, amelyeket vizsgálni szeretnének. Elhangzott, hogy az állam egyik legfontosabb feladata a fizikai védelem megteremtése, ami külső és belső biztonságot is jelent, de a szabályozó és szankcionáló szerepe is nélkülözhetetlen egy társadalomban. Boldizsár Gábor szólt az új biztonsági kihívásokról is, így például a terrorizmusról, amely ma már teljesen más módszerekkel és célpontokkal dolgozik, mint korábban, célja pedig egyértelműen a megfélemlítés, a pánikkeltés. Új biztonsági kockázatként jellemezte a hibrid hadviselést is, amely több fázisban befolyásolja egy adott közösség vagy állam biztonságát. Erre hozta fel példaként a Krím orosz „bekebelezését”, vagy az ukrán-orosz konfliktust is. A szakember szerint, ahogy növekszik egy konfliktus intenzitása, úgy csökken az állam cselekvőképessége, az egyén pedig a saját túlélése érdekében egyre jobban az öngondoskodás felé fordul. Az államnak ezért is van szüksége a különböző veszélyekre való felkészülésre, és adott krízishelyzetben a megújulásra is képesnek kell lennie. Ilyen megújulási képesség lehet például a kormányzás folytonosságának, az energiaellátásnak vagy a vízellátásnak a biztosítása.
A rendezvényen a versenyképességi vonatkozásokról beszélt Prof. Dr. Csath Magdolna közgazdász, az NKE egyetemi magántanára. A témában kutató Ludovika Kiemelt Kutatóműhely vezetője szerint a versenyképesség meghatározásához ma már nem elég csak a makro mutatókat használni, hanem figyelembe kell venni az úgynevezett puha tényezőket is. Ilyen például a társadalmi tőke, az innovációs ökoszisztéma, vagy a humán vagyon. De például egy ország polgárainak boldogságszintje is ide sorolható, ebben pedig nem állunk túl jól a legfrissebb rangsor szerint, amelyet Finnország vezet. Csath Magdolna szerint ebben szerepet játszhat, hogy az északi ország kiváló oktatási és egészségügyi rendszerrel rendelkezik, nagy a társadalmi bizalmi szint, kicsik a területi egyenlőtlenségek és hatékonyan működik az állam gazdaságpolitikája. A professzor előadásában szólt arról is, hogy ma már érdemes megkülönböztetni a nemzeti és a nemzetközi versenyképességet. Például egy külföldi vállalat adókedvezményekkel támogatott hazai megjelenése elsősorban a cég versenyképességét növeli, de a társadalmi fejlődés ütemét csökkentheti is. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a mennyiségorientált fejlődés előbb-utóbb felemészti az erőforrásokat, így fontos a versenyképesség fenntarthatósága is. Csath Magdolna szerint a versenyképességi rangsorok nem veszik figyelembe az úgynevezett puha tényezőket, így nem tükrözik mindig jól egy adott ország valós teljesítményét. A rangsorokban jelzett regionális különbségekre viszont mindenképpen érdemes odafigyelni, hiszen ez azt mutatja, hogy Magyarországon nem sikerült érezhetően csökkenteni a területi egyenlőtlenségeket az uniós csatlakozás óta. Ráadásul hazánk gazdaságára még mindig az összeszerelő üzem jelleg jellemző, szemben a tudásra és az innovációra épülő modernebb szemlélettel. „A munkalapú gazdaság helyett a tudásalapú gazdaságra kellene egyre inkább áttérni, ahol a nagy hozzáadott értéket előállító munkafolyamatok vannak előtérben” - fogalmazott Csath Magdolna. Ehhez azonban a társadalom szellemi felkészültségét is erősíteni kell, hiszen például a diplomások száma jóval kisebb arányban növekedett hazánkban, mint a szomszédos uniós országokban. Ehhez a szakember szerint paradigmaváltásra van szükség, a felnőttképzés és átképzés erősítésével. Elhangzott, hogy a versenyképesség regionális javítása nemzetbiztonsági kérdés is.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes