Az önkormányzatok az állam kapui

„A célunk az, hogy a jó önkormányzás indikátorait mérni lehessen”- mondta Tózsa István a Jó helyi önkormányzás kutatóműhely munkamegbeszélésén. A KÖFOP-finanszírozású kutatás egyik fő eredményterméke a jó önkormányzás indexének meghatározása, amely ennek az évnek a végére várható.

„A jó önkormányzat kutatást az generálta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen évek óta folyik a Jó Állam Kutatás” - foglalta össze Prof. Dr. Tózsa István. A kutatóműhely vezetője elmondta, ennek az analógiáján próbáltak egy jó önkormányzat mutatót is kialakítani. Az NKE ÁKK Közszervezési és Közigazgatási Intézetének intézetvezető egyetemi tanára szerint ez nehéz feladat, hiszen relatív, mi számít jó önkormányzásnak. Tózsa István szerint az önkormányzatok esetében ez függ a település földrajzi elhelyezkedésétől és a lakosság számától, a lakosság anyagi helyzetétől, valamint az oktatási színvonalától is.

Dr. Koronváry Péter arról tartott előadást, hogy a jó önkormányzatok mérése hogyan illeszkedik a jó kormányzás rendszerébe. Mint mondta, ez illeszkedik, mert hasonló elvekre épít, hasonló mintákat követ és hasonló módszertani és mérési rendszert alkalmaz, a Jó Állam Jelentést alapul véve. „Megvizsgáljuk, milyen említést tesz a Jó Állam Kutatás dokumentációja az önkormányzatokról, milyen fogalomcsoportba sorolja be őket”- fogalmazott az NKE ÁKK Közszervezési és Közigazgatási Intézetének egyetemi docense. Koronváry Péter a 21. századi magyar államigazgatás-történet fordulópontjának tartja a Jó Állam Jelentést, mert ebben, mint mondta, „az állam a saját szerepének vizsgálatára tudományos szereplőket, egyetemet, kutatókat felkérve ellenőrizteti a maga hatékonyságát és eredményességét.” Hozzátette, az NKE logója alatt az egyetem kutatói által évenként felkerülő dokumentáció előbb-utóbb történeti forrássá fog válni. Elhangzott, hogy a 2017-es Jelentés az önkormányzatokat halmazokba sorolja és a helyi település társadalmi és politikai alrendszerébe tartozó közigazgatási ügyintézési csatornaként jelöli meg.

Gáspár Mátyás elmondta, hogy az önkormányzatok igyekeznek megfelelni a szakmai érvényesülés, a gazdasági és társadalmi nyomás, a felelősség, a versenyhelyzetek és a stratégiai célok kritériumainak. A Jó helyi önkormányzás kutatóműhely kutatási koordinátora a Jó Állam Jelentés és a jó önkormányzás vizsgálatának különbségeit is összefoglalta előadásában. Az igazgatási környezet kapcsán kiemelte, hogy míg minden államnak más a jogrendje, az önkormányzatok szabályozásai általában egységesek. Az állam és az önkormányzat egymáshoz való viszonya alapján az önkormányzatnak az állam részeként kell működnie. Gáspár Mátyás kihangsúlyozta, hogy míg az államnak közvetett kapcsolata van az állampolgáraival, az önkormányzatok kapcsolata közvetlen. „Az önkormányzatok az állam kapui”- jegyezte meg a kutatás koordinátora.

A workshopon a kutatásban részt vevő szakterületek expozéit is bemutatták a kutatók. Szó esett az igazgatásról, a közigazgatási ügyintézésről, a közigazgatási közönségszolgálatról és az ügyfélkapcsolatokról. Ismertették a humán és műszaki közszolgáltatások, a településfejlesztés, a helyi gazdaságfejlesztés és a településmarketing jelentőségét. A résztvevők kibővíthették ismeretüket a helyi társadalom, közösségfejlesztés, a helyi politika, demokrácia, társadalmi részvétel és az intézményi és közmenedzsment témakörében.

 

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes