NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
ÁLLAMKUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI INTÉZET

Konferencia a magyar-francia kapcsolatokról

A magyar-francia kapcsolatok a jelenleginél jobbak is lehetnének, ha a politikai kommunikáció helyett a tényekre alapozva alakítanák az együttműködést a partnerek – hangzott el a két uniós tagállam kapcsolati rendszerét is elemző tudományos konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„Politika és állam Franciaországban. Franciaország és Közép-Európa. Magyar-francia kapcsolatok”- ez az elnevezése annak a Ludovika Kutatócsoportnak, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működik és vizsgálja a két európai ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait is. A rendezvényt megnyitó köszöntőjében Dr. habil. Nyikos Györgyi nemzetközi rektorhelyettes elmondta, hogy már tavaly is tartottak egy hasonló témájú rendezvényt, amelyen elsősorban az akkori francia elnökválasztás eseményeit elemezték a szakemberek. Az akkori konferencia anyagából hamarosan tanulmánykötet jelenik majd meg, ahogy a mostani rendezvényen elhangzottakat is szeretnék ilyen módon megőrizni az utókornak. Elhangzott, hogy az egyetem a KÖFOP-projekt keretében azt a kutatómunkát is támogatja, amely a magyar-francia kapcsolatok diplomáciai iratanyagát dolgozza fel. A rendezvényen több francia szakember is részt vett, őket Garadnai Zoltán történész mutatta be a jelenlévőknek. A magyar kutatók közül a magyar-francia kapcsolatok aktualitásairól Gazdag Ferenc tartott előadást. Az NKE NETK professor emeritusa szerint rendezettnek tekinthető a két ország kapcsolata, amelyet klasszikus aszimmetrikusnak nevezett. A diplomáciai téren az elmúlt években is folyamatosak voltak a miniszteri szintű látogatások, így járt Párizsban például Trócsányi László igazságügyi, Fazekas Sándor földművelésügyi és Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter is, de Budapesten is megfordult több meghatározó francia politikus. A gazdasági együttműködést tekintve Gazdag Ferenc elmondta, hogy Franciaország a legnagyobb magyarországi befektetők közé tartozik, így nincs olyan szektor hazánkban, ahol nem lennének jelen francia érdekeltségek. A magyar kormány pedig több stratégiai megállapodást is kötött hazánkban jelenlévő francia cégekkel, akik érdeklődnek a magyar katonai beszerzések és a Paks2 beruházás iránt is. A professzor szerint az aszimmetria leginkább a kulturális kapcsolatokban érzékelhető, így például az oktatás vagy a könyvkiadás területén. Gazdag Ferenc előadásában történeti visszatekintést is adott a két ország viszonyáról, amelynek kapcsán megjegyezte, hogy a 2004-es uniós csatlakozás csak legalizálta a kapcsolatok korábban is meglévő aszimmetrikus jellegét. Elhangzott, hogy az Európai Unióban jelentős értékviták vannak jelenleg is, amely érinti a két ország kapcsolatát is. A Magyarországon megjelenő, úgynevezett unortodox gazdaságpolitika a nemzetközi szereplőkben nagy ellenállást váltott ki, és ahogy a professzor fogalmazott, az ezzel kapcsolatos viták nem magáról a gazdaságpolitikáról, hanem a magyarországi demokrácia helyzetéről szólnak. „A nagy nemzetközi szereplők transzformálják a gazdasági érdekeket politikai érdekekké és nemzetközi vitává”- fogalmazott Gazdag Ferenc.  A szakember szerint a brexit azt a kérdést erősítette fel, hogy az EU-ból egyfajta föderális állam lesz-e vagy a nemzetállamok erős, együttműködő rendszere. „Ebben Magyarország a szuverenista álláspontot képviseli”- tette hozzá.

A rendszerváltást követően a magyar-francia kapcsolatok egyre erősödtek Robák Ferenc szerint. Az NKE oktatója az Antall-kormány idején volt diplomata Párizsban, ahol a magyarokat a lengyelekkel együtt különösen kedvelték. A szakember elmondta, hogy ezekben az években a diplomáciai mellett a gazdasági és kulturális kapcsolatok is rohamos fejlődésnek indultak, és a francia lobbi tevékenység is jelentős volt Budapesten. „Ezután azonban jött a kiábrándulás időszaka, amely a francia cégek kivonulását is hozta, egyfajta profiltisztítás keretében”- fogalmazott az egykori nagykövet, aki szerint egyre jobban megmutatkoztak az érdekkülönbségek a két ország között. Robák Ferenc szerint ma is lenne esély a kapcsolatok erősítésére, javítására, ha csupán a tények alapján közelednének a felek egymáshoz. A migráció kérdésében és számos más ügyben is nagyon hasonló alapelveket vallanak a magyar és a francia vezetők, de a politikai kommunikáció által teremtett buborékban elválik egymástól a szakmai valóság és a virtuális világ. „Abba kellene hagyni a kommunikációs trükköket és a tényleges érdekekre kellene koncentrálni”- tette hozzá a diplomata.

Emmanuel Macron francia elnök első évének tapasztalatairól beszélt előadásában Fejérdy Gergely. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója elmondta, hogy a legfrissebb felmérések szerint a franciák mintegy 45 százaléka tartja az elnök tevékenységét kiábrándítónak. Bár ez elég nagy elutasítottságot jelent, de még mindig nem tartozik a legnépszerűtlenebb francia elnökök közzé Macron. A szakember szerint a külföldi megítélése ennél kedvezőbb a francia politikusnak, nagy a várakozás és az optimizmus vele kapcsolatban. Elhangzott, hogy Macront rendkívüli körülmények között választották meg elnöknek a franciák, de pozíciója azóta erősödött a nemzetgyűlési választások során elért sikerekkel. A francia vezető az elmúlt 11 hónapban számos területen indított el reformfolyamatokat, így például a gazdaságban, a biztonság területén, vagy a korrupció kapcsán. Jelenleg is zajlanak a politikai és társadalmi viták az új migrációs törvényről és az intézményi reformról, amely egyharmaddal csökkentené a nemzetgyűlés és a szenátus létszámát. A szakember szerint az első év felemás sikert hozott Macron számára, de a társadalom nagyobb része még mindig türelemmel várja az eredményeket. Fejérdy Gergely elmondta azt is, hogy a jelenlegi tüntetések intenzitása meg sem közelíti a korábbi évtizedekben tapasztalt szintet, ami annak is köszönhető, hogy a szakszervezetek leszálló ágban vannak Franciaországban. „Egyelőre a kormányon belül sincs igazi kihívója Macronnak, akinek a kommunikációs csapata különösen professzionális”- fogalmazott az egyetemi adjunktus.

A plenáris előadások után négy munkacsoportban került sor a szakági kérdések megvitatására. A magyar és francia szakemberek olyan témákról tanácskoztak, mint például a két ország 1990 előtti katonai-biztonsági együttműködése, a francia keleti nyitás politikai okai, és a migráció francia értelmezése.

A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin májusi számában olvashatnak.

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes