A 40 éves közigazgatási felsőoktatás a magyar felsőoktatás értékévé vált

„A 40 éves közigazgatási felsőoktatás a magyar felsőoktatás értékévé vált, modellt mutatott a külföldi közigazgatási felsőoktatási rendszerek számára, oktatva és kutatva értéket teremtett a magyar és a külföldi közigazgatási gyakorlat számára”- mondta Prof. Dr. Kis Norbert a jubileumi év alkalmából megrendezett programsorozat kiemelkedő állomásaként számon tartott konferencián. Az eseményen elhangzott, hogy az elmúlt 40 évben a generalista közigazgatási szakemberek felsőfokú képzése tisztviselők generációit adta a közszolgálatnak.

Prof. Dr. Patyi András köszöntő beszédében összefoglalta, honnan hová jutott a magyar közigazgatási felsőoktatás. „A magyar közigazgatási felsőoktatás 40 éves jubileumát ünnepeljük” - hangsúlyozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. Kiemelte, hogy 1978-ban kezdte meg működését 1977. évi III. törvényerejű rendelettel alapított Államigazgatási Főiskola. Mint mondta, ebben az időszakban Magyarország népköztársasági államformában működött, a béketábor, a KGST és a Varsói Szerződés tagja volt. „Magyarországon egy centralizált, hierarchiába rendezett államigazgatási szervezetrendszer működött” - tette hozzá a jubileumi év fővédnöke. Elhangzott, hogy ma a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt állami egyetemként működik; a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által újabb öt évre feltétel nélkül akkreditált egyetem. „Ennek létszámában-volumenében legnagyobb karaként működik az Államtudományi és Közigazgatási Kar”- hívta fel rá a figyelmet. Ezen a karon folyik az öt éves, egy ciklusú, doktori címmel egyetemi végzettséget igazoló államtudományi mesterképzés, amit magyar hagyományoknak megfelelően, a közigazgatás modern tartalmával megtöltve végez az egyetem. „Emiatt a szak miatt is vette fel az Államtudományi nevet a kar”- jelezte Patyi András. A Közigazgatás-tudományi Doktori Iskoláról elmondta, hogy az országban egyedüliként önállóan formálható tudományterületet képvisel. Hozzátette, hogy a doktori iskola léte megteremtette annak a lehetőségét, hogy közigazgatás-tudományból önálló habilitációt lehessen végrehajtani. Patyi András kiemelte a posztgraduális szakirányú továbbképzési rendszer jelentőségét. „Az Államtudományi és Közigazgatási Kar kezében van a teljes közigazgatási vizsgarendszer”- hangsúlyozta. Elmondta, hogy ma az ÁKK 40 év elteltével ott áll, hogy aktív, élő munkakapcsolatban van a cselekvő közigazgatással. „Az Államtudományi és Közigazgatási Kar egy 17,5 milliárdos keretösszegű közigazgatás-fejlesztési operatív program projektmegvalósító egysége”. Ennek kapcsán kiemelte, hogy nincs Európában ehhez fogható közigazgatás-fejlesztési program, melyben ilyen nagyszámú közigazgatási tisztviselő fejlesztése történik. „A magyar közigazgatási érzék párosulva a hagyományos magyar közjogi érzékenységgel, tehetséggel és tapasztalattal, egy egyedülálló, jól működő és rendkívül hatékony közigazgatási felsőoktatási rendszert dolgozott ki és működtet”- zárta nyitó gondolatait Patyi András.

Az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja szerint a közigazgatási felsőoktatás elmúlt 40 évének jelentősége, hogy professzionális és elismert szakmává emelte a köztisztviselői hivatást. „Komoly szerepet játszott ez a 40 év ebben a folyamatban”- hangsúlyozta Prof. Dr. Kis Norbert. Elmondta, hogy a magyar közigazgatás az önkormányzatoktól a központi közigazgatási szervekig befogadta azt a koncepciót, mely szerint a közigazgatás egy generalista hivatás. Hozzátette, bár a befogadása az 1990-es években indult meg, a közigazgatás a mai napig is nyitott maradt más szakmára. Négy életszakaszt emelt ki az elmúlt negyven évből. Meglátása szerint az 1980-as évek az építkezésről, az 1990-es évek a felfedezésről, a 2000-es évek a kalandozásról, a 2010-es évek pedig a megérkezésről szóltak a közigazgatási felsőoktatás életében. Hozzátette, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a közigazgatással és a kormányzattal kiépített szorosabb kapcsolatra és a karrierképzéssé alakult továbbképzési rendszerre építheti a jövőjét. Veszélyként emlékezett vissza az 1993-ban bevezetett új magyar felsőoktatásra, a 2000-es évek fordulójára, a nagy integrációs hullámra és a bolognai átalakulásra. „A közigazgatási felsőoktatás ezt is túlélte”- hangsúlyozta.

„Tárcánk kormányzati szereplőként hagyományosan jelentős szerepet játszik a közigazgatási szakemberképzésben”- emelte ki Zsinka András. A Belügyminisztérium személyügyi helyettes államtitkára hozzátette, ma is felelősséget vállalnak a közszolgálati képzésért, továbbképzésért, valamint a közszolgálati életpálya fejlesztéséért. Mint mondta, a közigazgatás magas szintű működésének elsődleges feltétele a hozzáértéssel, szakértelemmel, tervezési készséggel, hivatástudattal és felelősséggel rendelkező személyi állomány megléte.  Kifejtette, hogy 2012. január 1-je a Nemzeti Közszolgálati Egyetem indulása óta a közszolgálati felsőfokú egyetemi szakemberképzés egységes intézményi alapokon nyugszik. Hozzátette, ezzel egyidejűleg megteremtve a honvédelmi és katonai, a rendvédelmi és rendészeti felsőoktatás továbbá a közigazgatási felsőoktatás rendkívül magas színvonalú kereteit. „A három közszolgálati hivatásrend egységes keretének megteremtése jelzi a hivatásrendek rokon voltát, egymásra utaltságát, másrészt az egységes szemlélet jelentősen növeli a képzés hatékonyságát”- fogalmazott. Az állam biztonságos működéséért és jogrendje fenntartásáért felelős letéteményeseknek nevezte a közigazgatási, a rendvédelmi és a honvédelmi szerveknél szolgálatot teljesítő szakembereket. „Az ő szakmai felkészültségüknek köszönhetjük az állam stabil működését”- jelentette ki. Hozzátette, ez végső soron az állam által kitűzött magasabb célok, például a versenyképesség vagy a gazdasági növekedés eléréséhez vezető utat jelenti. Zsinka András meglátása szerint az NKE-nek a közszolgálat iránt elkötelezett közigazgatási szakembereket kell képeznie. Jellemzőjük, hogy elmélyült közigazgatás-tudományi ismeretek birtokában, alapos közjogi tudással felvértezve az állam, a gazdaság és a társadalom működésének megértése mellett képesek komplex közigazgatási feladatok ellátására, szervezeti és működési problémák felismerésére és hatékony kezelésére, szakirányú területeken pedig speciális feladatellátásra.

A konferencián a közigazgatási felsőoktatásban végzett kiemelkedő munkássága miatt jubileumi emlékplakettet vehetett át többek között Prof. Dr. Patyi András; Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy; Prof. Dr. Máthé Gábor professzor emeritus; Prof. Dr. Varga Zs. András; Dr. Hazafi Zoltán; Dr. Imre Miklós, Dr. György István, Zsinka András; Palich Etelka; Borsó Tibor; Dr. Csáki Ilona; Dr. Kenyeres János; Prof. Dr. Mészáros Tamás, Prof. Dr. Tamás András; Prof. Dr. Nemes Ferenc; Prof. Dr. Verebélyi Imre és Dr. Péterfalvi Attila.

Prof. Dr. Kis Norbert elmondta, hogy in memorian emlékplakettet helyeznek el a kar vitrinjében Prof. Dr. Lőrinc Lajos, Prof. Dr. Nagy Árpád, Dr. Back András, Dr. Papp László, Dr. Laczkó László, Dr. Mauthner István, Dr. Pécsváradi János és Dr. Németh Gyula emlékére. Jelképes aktusként emlékplakettet vehetett át Böszörményi Balázs, az ÁKK Hallgatói Önkormányzatának elnöke az elmúlt négy évtized hallgatói nevében.

Prof. Dr. Máthé Gábor professzor emeritus előadásában „Az igazgatásszervezőtől a közigazgatás-szervezőig” című előadásában bemutatta a közigazgatászok társadalmát, melyet „egy különleges világ”-ként jellemzett. Prof. Dr. Varga Zs. András alkotmánybíró előadásában felismerésként emelte ki, hogy a szocializmus korában a közigazgatás-tudomány képes volt átmenteni a közjogot és vele együtt a jogállami gondolkozást.

Prof. Dr. Marga Pröhl, a European Institute of Public Administration főigazgatója, a Magyar Érdemrend lovagkereszt kitüntetettje videóüzenetben adta át jó kívánságait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem polgárainak és a közigazgatásban dolgozó szakembereknek.

A konferenciát a „Köztisztviselők tegnap és ma: 40 év mérlegen” című panelbeszélgetés követte.

Moderátorként Prof. Dr. Kis Norbert, résztvevőként pedig Dr. Hazafi Zolán, az NKE ÁKK Emberi Erőforrás Intézet intézetvezető egyetemi docense; Palich Etelka, a Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar elnöke és Borsó Tibor, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság elnöke vitatta meg a közigazgatási szakembereket illető negatív sztereotípiák okait, a szakma presztízsét, a tisztségviselők érdekképviseleti lehetőségeit és a közszolgálati személyügyi irányítás fontosságát.

Az esemény zárásaként a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola doktoranduszai által írt „A jövő közigazgatás-tudománya” című kötetet Dr. Téglási András, az NKE ÁKK Alkotmányjogi Intézetének egyetemi docense mutatta be.

 

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes