Az amerikai demokrácia kihívásairól és alkotmányos megközelítéséről tartott előadást Prof. Dr. Stumpf István a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
Stumpf István az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett jogi, majd szociológiai diplomát. Karrierjét egyetemi oktatóként kezdte, több nemzedéket is tanított számos felsőoktatási intézmény katedrájáról. A Bibó István Szakkollégium alapítója, első igazgatója. Miniszterként meghatározó szerepet játszott az I. Orbán kormány kormányzati struktúrájának kialakításában: munkássága máig ható eredménnyel bír. 2010 óta az Alkotmánybíróság tagja. Az NKE Amerikai Tanulmányok Kutató Központ egyik meghatározó személyisége.
Az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg kétpártrendszer működik, ahol demokraták és republikánusok küzdenek a választók kegyeiért, a mandátumokért és a hatalomért. Stumpf István kifejtette, hogy egy hosszabb ellenzéki időszak után hatalmas eufória uralkodik el az egyes táborokban, ha sikerül hatalomra kerülniük és új adminisztrációt kialakítaniuk. Ez azonban Donald Trump republikánus elnök esetében máshogy történt: „Nem mindenki volt felhőtlenül boldog, hogy Trump nyert és a konzervatívok visszajöttek.” Az elnök személye a legfelső bíróság új tagjának megválasztása után erősödött meg a republikánusok körében, amikor Trump jelöltje, Neil Gorsuch elfoglalta a székét. „Ekkor elindult egy hit abban, hogy Trump mégiscsak olyan elnök, aki képes lehet végrehajtani számos, korábban kidolgozott forgatókönyvet: elsősorban az amerikai jogrendszer és alkotmányos rendszer átalakítását” – tette hozzá Stumpf István.
A Trump-adminisztráció újabb kihívása az időközi, úgynevezett „midterm” választások lesznek, ahol rengeteg szenátusi, kongresszusi és kormányzói poszt is eldől majd. A professzor felhívta a figyelmet, hogy egyes körök a képviselők megújítása után egy esetleges republikánus bukás alkalmával élesítenék az impeachment eljárást, az alkotmányos felelősségre vonást, amely végső soron az elnök lemondatását is eredményezheti. Az esélyek megjósolhatatlanok, így a novemberi választások igazi rubiconként tekinthetőek a Trump-adminisztráció számára.
Az impeachment kezdeményezésért, valamint az elnöki munka sorozatos elgáncsolásáért Trump az úgynevezett „deep state” mozgalmat okolja, amely véleménye szerint fellázadt ellene. Stumpf István szerint az amerikai elnök igyekszik visszavenni azokat a jogosítványokat, amelyeket más elnökök gyakoroltak.
A professzor ismertette azokat a felméréseket, amelyek szerint az amerikai szenátus és kongresszus radikálisan átalakult. Az eddig a közügyeket szem előtt tartó felfogás helyét az elmúlt évek során megerősödött lobbi erők vették át. „400 volt kongresszusi és szenátusi képviselő vált meghatározó lobbistává.” Az elemzések szerint 2014-ben a kongresszus tagjainak több mint 50%-a milliomos volt: „A kongresszus sokkal inkább olyan embereknek a gyűjtőhelye, akik mandátumuk lejárta után fényes lobbi karrierre gyúrnak, mintsem hogy a közügyeket megfelelően képviseljék.” Stumpf István rávilágított, hogy elég erős elégedetlenség van a társadalomban a politikai rendszer szereplőivel szemben.
A Federalist Society Stump István véleménye szerint hatalmas befolyást szerzett a bírói kinevezésekben, kiválasztásban. A NGO célja egy új konzervatív jogász elit kinevelése. Egyik volt alelnöke, Leonard A. Leo, Trump meghatározó tanácsadója. A befolyás azért fontos, mert a bíróság a mérleg nyelve. A Legfelsőbb Bíróság tekintetében például mindig is meghatározó volt, hogy az adott párt elnöke által kinevezett bírók milyen arányban foglalnak helyet a testületben: az állás jelenleg 5-4 a republikánusok javára.
Másik fontos kihívás az amerikai rendszerben az „administrative state” kérdése, amely Trump köre szerint veszélyezteti az alkotmányos rendet. A lényege az ügynökségi rendszer kialakulása, amely a new deal után tömegesen jött létre: jelenleg közel 400 ügynökség működik az amerikai közigazgatásban. A konzervatív gondolkodók egy része szerint ezek az intézmények egy új, negyedik hatalmi ágat testesítenek meg a rendszerben: bizonyos szakértői kérdésekben a bíróságok felett állnak, részben hatalmat vonnak el az elnöktől, azonban nem rendelkeznek elegendő társadalmi legitimációval. Trump fő frontvonala így az ügynökségek csökkentésével a bürokráciacsökkentés.
Végül Stumpf István felhívta a figyelmet, hogy az impeachment eljárás pallosát néhány alkalommal meglendítették az amerikai történelemben, azonban az sosem sújtott le. Bár a republikánus táborban is komoly ellenzői voltak Trumpnak, az elmúlt évben az elnök megszilárdította a pozícióját, leszámolt az ellenfeleivel. „A midterm választást Trump úgy fogja fel, hogy egy új generációt kell a régi emberek helyére behozni, amely szolidáris a saját politikájával” – fejtette ki a véleményét. A professzor szerint még nem lefutott a novemberi választás: „Azt gondolom, számos olyan eredménye van Trumpnak, amelyet eddig kevés adminisztráció tudott egy év alatt teljesíteni. A külpolitikában szinte teljesen ismeretlen elnök elég sok utat bejárt ahhoz, hogy stabilizálja az ország vitatható lokális főhatalmi jellegét. Azonban még mindig az egyik legerősebb világhatalmi tényező jelen pillanatokban is az USA.”
Szöveg: Podobni István
Fotó: Szilágyi Dénes