Nincs demokrácia gyülekezési jog nélkül

„Onnantól kezdve, hogy az emberek nem gyülekezhetnek, és nem nyilváníthatnak szabad fórumokon véleményt, nincs meg az információáramlás, amely révén pártok szintjén szerveződni lehetne” - mondta Dr. habil. Cservák Csaba a Jó Állam Jelentés demokráciával foglalkozó hatásterületének workshopján. Az eseményen olyan kutatási indikátorokat mutattak be a kutatók, mint a politikai verseny, a politikai részvétel, a társadalmi kapcsolatok, a demokratikus joggyakorlás, valamint a sajtó- és szólásszabadság. Előadásukat követően külső szakértőkkel és szakmai partnerekkel vitathatták meg kutatási eredményeiket, valamint értékelhették az elmúlt évhez képest bekövetkező változásokat.

„A Jó Állam kutatásnak és a demokrácia hatásterületnek egyik fő szempontja volt, hogy az összehasonlíthatóság miatt megtartsuk a folyamatosságot” - emelte ki a kutatás vezetője. Cservák Csaba fő különbségként jelölte meg, hogy az időköziség szempontja a választások tekintetében prioritást élvezett a munkacsoportban. Mint mondta, a Jó Állam kutatás a 2014-es választásokat követően kezdődött meg. Ekkor nem voltak általános választások, így az összehasonlíthatóság miatt az időközi választásokat is górcső alá vették. Kiemelte, hogy a politikai demokrácia tekintetében a demokratikus társadalmi működés egyik legfontosabb letéteményese a szabad választás. A kiindulópont definiálása során elmondta, hogy a demokráciának sokféle jelzője és minősítése ismert a politológiai szakirodalomban. „A szemlélődési pont arra vezetett minket, hogy a demokrácia szűk felfogásából induljunk ki”- hangsúlyozta. Emellett a vizsgálódásuk fókuszába vontak az összehasonlíthatósági alapot gazdagító egyes aspektusokat is. Cservák Csaba a politikai verseny mellett a politikai részvétel fontosságára is felhívta a figyelmet. Mint mondta, ez  leginkább a parlamenti választásokon manifesztálódik. „A politikai részvétel szükséges, de nem elégséges”- fogalmazott. Egymástól elválaszthatatlan fogalomként jellemezte a gyülekezési, a véleménynyilvánítási és az egyesülési jogot. A képviselt demokráciába vetett hit elnevezésű szempontot a közügyekbe való beleszólás mutatójára cserélték, mert az új elnevezés választópolgárok tényleges hozzáállására utal. Ezt követően az alapvető jogok védelme és a joggyakorlás szempontjából a népszuverenitás három rétegét ismertette. Az első szerint a nép szuverén hatalmát egy ciklusban a parlamentre ruházza, így a nép nevében a parlament gyakorolja a hatalmat. A második értelmében a népszuverenitás elsőszámú letéteményese az alkotmány. „Az Alaptörvény alapozza meg” - emelte ki. A harmadik aspektus pedig azt jelenti, hogy a társadalmi szerződés szintjén manifesztálódik a népakarat. Az összevont hármas sajtószabadság mutatóját nevezte a legszubjektívebb összetevőnek. Mint mondta, az alkotmányjogi panasz az új Alaptörvény legfontosabb reformja. „Az Alaptörvény nyomán az új alkotmánybíróság törvény bevezette a klasszikus, valódi alkotmányjogi panasz intézményét” - fejtette ki. Hozzátette, ezt a német rendszerből a rendszerváltáskor szűken adaptáltuk a magyar jogrendszerbe. „Kizárólag akkor volt mód alkotmányjogi panasz benyújtására, ha maga az alkalmazott jogszabály alkotmányellenes volt” - hangsúlyozta. Óriási reform volt, mert korábban a jogalkotó akkor indult ki, hogy helytelen bírósági jogalkalmazás során az igazságszolgáltatás szempontjából a Kúria legfelsőbb szinten ezt orvosolni tudja, az alkotmányellenes jogszabályt pedig az Alkotmánybíróság megsemmisíti. „A fő konklúzió, hogy egy nem kellően átgondolt, joghézagot magában rejtő jogszabálynak a túlzottan merev alkalmazása óriási fokú emberi jogsértést okoz” - jelentette ki. Hozzátette, a jogintézmény bevezetés után az Alkotmánybíróság szűken élt ezzel a hatáskörével.

Dr. habil. Cservák Csaba a Jó Állam kutatásokban a demokrácia hatásterület jelentőségéről kiemelte, hogy a többi hatásterület nem virágozhat nélküle. Kitért a demokratikus deficit esetei mellett annak az esetnek a következményeire, amikor a választásokon a kisebbség győz, nem a többség. Meghatározó problémaként jelölte meg, ha a liberális gondolkozók az egyéni morál szerint bírálnak, nem pedig a társadalom által elfogadott közerkölcs szerint. „A dereguláció veszélyes” - mondta. A sajtószabadságnál kifejtette, hogy más elvárásokat támasztunk a közszolgálati média felé, mint a magánszektor esetében. Mint mondta, ahol elnyomás van és nincs sajtószabadság, ott az számít a legveszélyesebbnek, ha erre valaki felhívja a figyelmet.

Zárug Péter Farkas szakérőként vett részt a műhelybeszélgetésen. A politológus kitért arra, milyen a jó állam és annak irányítása. A mérhetőségi szempontrendszerek modernkori lefordításainak nevezte az indexeket, melyek alapján megpróbálják feltárni a demokrácia hatásterületét. „A jó államra való legnagyobb veszély az, amikor a tőke és a politika együttesen birtokba vesz olyan szférákat, ahol az államban a közjóról való gondolkodásnak kellene élnie” - mondta. Zárug Péter Farkas a kutatás indikátorai kapcsán különböző dilemmákat emelt ki. „A politikai verseny biztosítása rendkívül fontos és a demokrácia mibenlétéhez elementárisan kapcsolódik”- jegyezte meg. Hozzátette, ahol nincs vagy csak fél-szabad a verseny, ott nincs is demokrácia. Meglátása szerint a mai világban a verseny jogi kerete adott, de az előnyök egyenlőtlenek, hozzáférhetetlenek vagy elzártak. A társadalmi kapcsolatok előmozdítását a demokrácia érdekének tartja. „Ez is a hatalomfelfogás ideájától függ”- mutatott rá. A hatalom, a demokrácia, az állam és egyén gazdasági helyzete közötti összefüggésként kiemelte, hogy ha a társadalom alapegységei, a családok és egyének nem stabilak, akkor ki vannak téve a hatalom által annak, hogy a demokrácia ideáit áruba bocsátható szabadságként értelmezzék. A sajtó- és szólásszabadság kapcsán arra figyelmeztetett, hogy az információ megtöbbszöröződésében bekövetkező nem minőségi ugrás vak társadalom létrejöttéhez vezethet. „Az irányított kommunikáció vakabbá tudja tenni a társadalmat” - fogalmazott. Végezetül azt fejtegette, hogy az új kihívásokra a demokrácia milyen keretek között válaszolhat.

Dr. Farkas György a politikai verseny biztosításának és a politikai részvétel előmozdításának témájában szólalt fel. A hatásterületi kutató a politikai verseny kapcsán Pokol Béla professzorra hivatkozott. „A politika a társadalom egy nagy alrendszere, mely értékduálon alapszik: ellenzéken vagy kormányon lenni” - emelte ki. Mint mondta, ez az értékduál létezését jelzi. „A politika egyik legfontosabb mozgatórugója a verseny” - hangsúlyozta. Elmondta, hogy a politikai versenynek és részvételnek a demokrácia hatásterületen és Jó Állam szegmenésben közös tulajdonsága az egyedülállóan jelen levő politikai folyamatos ciklikusság tényezője, mely a demokrácia velejárója. A Jó Állam Jelentés szempontjából fontosnak tartja a kontinuitás és az állandóság szempontját, ugyanakkor szükségesként emelte ki, hogy részlegesen ciklikus mutatócserével éljenek. „Az időközi mutatót idén a rendes országgyűlési választások mutatójával cseréltük fel” - mondta. Elhangzott, hogy a politikai verseny három mutatóját mérik: a biztos pártválasztók arányát, a legnépszerűbb párt előnyét és a pártok népszerűségének koncentráltságát. „Minél nagyobb a biztos pártválasztók aránya, annál élesebb a politikai verseny” - hívta fel rá a figyelmet. Emellett hipotézisként jelölte meg még, hogy minél kisebb a legnépszerűbb párt előnye, annál jobban kiéleződik a verseny, valamint minél nagyobb a pártok száma, annál nagyobb a verseny. A pártok állami támogatása témakörében elmondta, hogy a kisebb pártokat tekintve kiegyensúlyozó szerepet vállal az állam. „Ez olyan tényező, amely versenyösztönző”- hangsúlyozta. A parlamenti interpellációra vonatkozó mutató alapján azt a következtetést vonta le, a legfontosabb hatalmi mozgatórugó a kormány parlament előtti felelőssége. „Ez a végrehajtó hatalom ellenőrizhetősége a törvényhozó hatalom által” - magyarázta. A pártstruktúra aggregált mutatójánál a politikai verseny esetében három belépési pontot azonosított. „Az első, hogy a párt legalább egyéni jelöltet tudjon állítani az országgyűlési választásokon” - mondta. Meglátása szerint a második, ha egy párt országos listát tud alakítani legalább 27 választókörzet és 9 megye megoszlásban. A harmadik lépcsőfok pedig a bűvös 1%-os támogatottság. Ezt „megkérdőjelezhetetlen belépő”- nek nevezte.

Dr. Rimaszécsi János a társadalmi kapcsolatok előmozdításának, a demokratikus joggyakorlás biztosításának, valamint a sajtó- és szólásszabadság biztosításának mutatóját ismertette. Elmondta, hogy a kutatás során olyan számszerű indikátorokkal is dolgoztak, melyek például megmutatták, hány politikai érdekképviselettel rendelkező gazdasági szervezet van Magyarországon. „Ez képet ad a politikai versenyről is” - jegyezte meg. Hozzátette, a másik csoportba a puha, soft szubjektív mutatók tartoznak, amelyek nagyobb érvényességgel, ám kisebb megbízhatósággal fedik le az adott kérdést. Kifejtette, hogy a kutatásnál módszertani kérdésként merült fel, hogy mely típusú indikátorokra helyezzenek nagyobb hangsúlyt: a kiszámítható számszerű indikátorokra, vagy a nagyobb érvényességi területet jelentő puha indikátorokra. „A cél az egyensúly” - árulta el. A helyi és országos népszavazás indikátorának elemzéséből kiderül, hogy területi megoszlásban kettősség jellemző. „Az érdekképviselettel foglalkozó szervek főleg a fővárosban tömörülnek, míg az önkéntes munkát végzők száma inkább vidéken jelentős” - fogalmazott. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a helyi közügyek iráni aktivitás magasabb, mint Budapesten, hiszen a kisvárosi ember sokkal inkább a bőrén érzi az önkormányzati döntés következményének súlyát. A kutatásból kiderült az is, hogy a politikai szervezetek kiemelt helyen vannak; az ő támogatásuk többszörösével működik, mint az egyéb érdekképviseleti szerveké. Elmondta, hogy a nyitott kormányzat indikátora a kormányzati transzparenciáról ad átfogó képet. „2017-ben hazánk Lengyelország és Csehország mögött végzett e tekintetben” - mutatott rá. Az összevont sajtószabadság mutató esetében kiemelte, hogy ez újítás a munkacsoportban. „Negatív tendenciát tükröz, hogy a sajtószabadságnak az újságírók általi megítélése 2012 óta romlik. Végezetük kifejtette, hogy ez a mutató tekinthető a legszubjektívebbnek a hatásterület többi részéhez képest.

A műhelybeszélgetés a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.

 

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes