„Kutatási szándékunk, hogy a Kárpát-medence történelmi, gazdasági és társadalmi változásainak felismerése segítséget nyújtson ahhoz, hogy a jelenlegi térségre és hazánkra leselkedő veszélyek megoldására új utakat keressünk” - mondta Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Vidékbiztonsági Kutatóműhely kutatásvezető helyettese A vidék biztonságának történeti földrajza a Kárpát-medencében (földrajzi környezet, természeti csapások és társadalmi struktúrák) című konferencián. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Szent István Egyetem és az MTA X. Osztály Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottságának Történeti Földrajzi Albizottsága közös szervezésében megvalósuló, egész napos eseményen 11 előadás során mutatták be a vidékbiztonsághoz kapcsolódó aktuális kérdéseket.
„A mai konferenciánk A vidékbiztonság, a biztonsági környezet hatása a vidék versenyképességére című, másfél éves kutatási projekt keretében valósul meg” - fejtette ki Dr. Boldizsár Gábor ezredes, az esemény moderátora. Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Vezetőképző Intézet Összhaderőnemi Műveleti Tanszékének egyetemi docense elmondta, hogy a konferencia a vidék biztonságát, történeti-földrajzi kérdéseit vizsgálja a Kárpát-medencében a honfoglalástól. „Nincs jövő a jelen és a múlt ismerete nélkül” - hívta fel rá a figyelmet.
„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Szent István Egyetem között komoly múltra visszatekintő együttműködés van” - hangsúlyozta Dr. Tóth Tamás. A Szent István Egyetem oktatási rektorhelyettese kifejtette, ez kutatási programok mellett sportesemények megszervezésében is tetten érhető. A konferencia kérdéseit aktuálisnak nevezte.
A Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézet intézetigazgatója a kutatás indokoltságát azzal támasztotta alá, hogy a geográfia és a hadtudomány az elmúlt kétezer évben kéz a kézben együtt haladt előre. „Nem előzmények nélküli az a kapcsolatrendszer, amely összehozta a kutatóműhelyt” - mondta Dr. habil. Kókai Sándor. Kitért arra is, hogy a térség fejlődésének kutatásával foglalkoznak.
Dr. habil. Szilágyi Tivadar örömét fejezte ki az intézmények közötti együttműködés miatt. „A kutatóműhely célja a vidékbiztonság rendszertanának és törvényszerűségének elemzése” - mondta a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar tudományos dékánhelyettese. A kutatóműhely vezetőjeként kifejtette, hogy a kutatásuk terméke százharminc szerzői ívnyi kutatási termék lesz, mely hasznosulását vizsgálni fogják. „A mai konferencia hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a kutatási témát jobban megértsük” - fogalmazott.
Boldizsár Gábor biztonságpolitikai megközelítésben tartott előadást a rurális térségek és biztonság a Kárpát-medencében témaköréről. A vidékbiztonság szerinte azt jelenti, hogy „lehet élni, érdemes élni és jó élni”. „Az a biztonságos vidék, ahol jól lehet élni, mert meg lehet élni abból, amit megtermelünk és érdemes élni, mert hosszútávon lehet tervezni” - emelte ki. Mint mondta, a vidékbiztonság és a minket körülvevő fenyegetettség kapcsán érdekes, hogyan kell az államnak és az egyénnek gondolkoznia a biztonságról. Kérdéses, hogy a biztonságtudatnak mennyi az a része, amely az állami erőszak monopólium feladata és hol jelenik meg ebben a veszélyes világban az egyénnek az elemi lét szükségleteként az öngondoskodás, hogy maga is hozzájáruljon a biztonságához. Úgy véli, fel kell tudnunk ismerni a kis és nagy közösségekre leselkedő veszélyeket. „Hogy pontosan mik lehetnek ezek, ezt igyekszünk karakterizálni” - hangsúlyozta. A vidék biztonsága és fejlődése szempontjából veszélyes kihívásként emelte ki a klímaváltozást, a fogyó édes- és ivóvízkészletet, az élelmiszerellátás sebezhetőségét, az energiaellátást, a demográfiai változásokat és a globalizáció hatásait. „A Kárpát-medencében az értékes nyersanyagot és életteret csökkenő és elöregedő társadalom birtokolja” - mutatott rá. Az élettér konfliktusok pedig háborúhoz és újabb kihívásokhoz vezethetnek. „A célunk az, hogy stabil, kiszámítható és fenntartható gazdaság jöhessen létre, valamint élhető és biztonságos lehessen Magyarország” - fogalmazott. A biztonság kialakításában játszott állami és egyéni szerepről elmondta, Magyarország jogrendjét szem előtt tartva úgy legyenek cselekvőképesek az állampolgárok, hogy a törvényeket betartják és nem önbíráskodnak.
A konferencián szó esett többek között a tájhasználat jelentőségéről, a magyar településhálózat fejlődéséről, a demográfiai és etnikai folyamatokról, a magyar vidék rendvédelméről, a vidékbiztonságról, a magyar határok védelméről, valamint a közlekedési infrastruktúra és a hadügyi érdekek alakulásáról.
A konferencia a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes