A munkaköralapú humánerőforrás-gazdálkodás nemzetközi gyakorlatáról és a humántőke reformjáról volt szó azon a kétnapos nemzetközi konferencián, amelyet számos külföldi ország részvételével tartottak meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
„Jelentős közigazgatási átalakulás ment végbe az elmúlt években Magyarországon, de a közszolgálati humánerőforrással kapcsolatos jogi szabályozás nem sokat változott” - mondta köszöntőjében Prof. Dr. Kiss György akadémikus. Az NKE ÁKK egyetemi tanára hozzátette, hogy az intézményben is zajlik egy kutatás, amely a közigazgatás személyi állományának teljes feltérképezésével, vizsgálatával foglakozik. A „Közszolgálati jog és HR komplex kutatóműhely” egyrészt a jogi szabályozás alakulásával, másrészt a közszolgálati életpálya jogon kívüli eszközeivel foglalkozik. A kutatóműhely vezetője úgy látja, hogy ez a két terület szorosan kapcsolódik egymáshoz. Kiss György elmondta azt is, hogy a mostani konferencia jó lehetőséget ad arra, hogy a témával foglalkozó hazai szakemberek a környező országok tapasztalatait is megismerjék.
„A jelenleg is zajló közszolgálati reform a rendszerszintű megközelítésben, a stratégiai gondolkodásban és a tudományos megalapozottságban is többet nyújt, mint a korábbiak” - fogalmazott köszöntőjében Dr. Hazafi Zoltán egyetemi docens. Az NKE ÁKK Emberi Erőforrás Intézet vezetője szerint az elmúlt években fontos lépés volt a többi között a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program, valamint a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia megalkotása. A szakember szerint azonban további feladat is van bőven, hiszen egy új szervezeti kultúrára van szükség, amelyben a HR-nek is fontos szerepe van. „Ma már nem okoz komolyabb problémát a személyi állomány korábban tapasztalt elöregedése, de az igazi kihívás a fiatal munkavállalók megtartása, ugyanis elég jelentős fluktuáció volt az elmúlt években a közszférában” - hangsúlyozta Hazafi Zoltán. Az intézetvezető előadásában a munkaköralapú humánerőforrás-gazdálkodás kiépítésének helyzetét vizsgálta a magyar közszolgálatban. Elhangzott, hogy hazánkban az aktív munkavállalók mintegy 22 százaléka a közszférában dolgozik, ami egyértelműen meghaladja az uniós átlagot. Értelemszerűen a kormányzati szektor GDP arányos költsége is jelentősebb, mint a legtöbb európai országban. Az előadásból kiderült az is, hogy a kormányzati szektorban kevésbé alkalmazzák Magyarországon a HR stratégiai eszközöket, mint más országokban. A közszféra átlagkeresete egyértelműen növekedett 2012 óta, de ez –szemben a versenyszférában tapasztalttal- nem arányos a gazdasági növekedéssel. Mivel ma már nemcsak a versenyszférában, hanem a közszférában is vannak munkaerőhiányból eredő problémák, a szakember szerint fontos a bérkérdés rendezése ebben a szektorban is. Elhangzott, hogy Európában egyre több ország tér át a karrier típusú foglalkoztatási rendszerről a munkakör alapú rendszerhez. Ez azt is jelenti, hogy egyre több helyen alkalmaznak úgynevezett hibrid megoldásokat a foglalkoztatásban. Hazánkban folyamatosan vannak kezdeményezések a Magyary-programban is megfogalmazott egységes életpálya modell bevezetésére, ez azonban egyelőre nem tekinthető reálisnak Hazafi Zoltán szerint. Az intézetvezető szerint emellett fontos lenne a munkakör-alapú emberi erőforrásgazdálkodás intézményesítése is, azonban ez a folyamat is megakadt az elmúlt időszakban.
A rendezvényen több szomszédos ország közszolgálati humánerőforrás-gazdálkodásával is megismerkedhettek a résztvevők. Barbara Covarrubias Venegas az osztrák tapasztalatokat osztotta meg az érdeklődőkkel. A University of Applied Sciences for Management & Communication oktatójának idén jelent meg egy könyve, amelyben gyakorlati szakemberek és kutatók fejtik ki véleményüket a kompetencialapú HR-gazdálkodásról.
A szakember elmondta, hogy Ausztriában az elmúlt két évtizedben csökkent a közszektorban foglalkozatottak száma és számos decentralizált kormányzati intézkedés is történt a hatékony közigazgatás megvalósítása érdekében. Elhangzott, hogy a közszférában magasabb az átlagéletkor, mint a versenyszférában, de a két szektor között megvan az átjárási lehetőség is. Az elmúlt időszakban egyre több a női munkavállaló a közszférában és emelkedett az egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya is. A bérekről kollektív megállapodások rendelkeznek, van teljesítményértékelés, és fontos szerepe van a bérek meghatározásában az életkornak és a tapasztalatnak. További feladatként határozta meg tehetségek felkutatását, a duális gyakornoki rendszer továbbfejlesztését, valamint a tudásmenedzsment és a mobilitás erősítését.
„Szlovákia Ausztriához és Magyarországhoz képest még gyermekcipőben jár a közszolgálati emberierőforrás-gazdálkodás területén” - fogalmazott előadásában Dr. Karácsony Péter. A komáromi Selye János Egyetem oktatója szólt arról, hogy északi szomszédunknál a közszférában csak határozott idejű szerződésekkel foglalkoztatják a munkavállalókat. Szerinte jelenleg csak az megy el dolgozni ebbe a szektorba, aki nem tud elhelyezkedni a versenyszférába, ezért jelentősen vissza is esett a közszférában dolgozók száma. Idén egy új közalkalmazotti bértáblát vezettek be, ami átlagosan mintegy 5 százalékos bérnövekedést hozott, és tervben van egy újabb 10 százalékos emelés a következő évtől.
A lengyel tapasztalatokról Robert Rajczyk osztotta meg a gondolatait a rendezvényen. A University of Silesia in Katowice oktatója elmondta, hogy náluk két fő közigazgatási szint van: a kormányzati és a tartományi. Ennek megfelelően a közszférában dolgozók is vagy kormányzati vagy tartományi tisztviselők, akik elsősorban szerződéses munkaviszonyban állnak, de vannak olyanok is, akik kinevezéssel kerülnek a munkakörükbe. A közszolgálati humánerőforrás-gazdálkodás Lengyelországban decentralizáltan történik, azaz a hivatalok saját maguk szervezik például a toborzást. A többi közép-európai országhoz hasonlóan a lengyeleknél sincsenek kiemelkedő bérek a közszférában, az átlag alkalmazott 1000 euró alatt visz haza havonta.
A kétnapos konferencián több szekcióban vitatják meg az aktuális kérdéseket a résztvevők. Olyan témákról is lesz szó, mint például HR trendek és fejlesztési irányok Európában, munkaköralapú humánerőforrás-gazdálkodás az USA közszolgálatában vagy a versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes