Az okos városok elterjedéséhez ma már Magyarországon is adottak a technológiai lehetőségek, amelyek közül a gyors hálózati szolgáltatás, a dolgok internete és a mesterséges intelligencia számít a legmeghatározóbbnak. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem együttműködésében megvalósuló kutatás mind ezek tudományos hátterét is megvilágítja. Az Államtudományi kutatóműhely zárórendezvényén az okos város fejlesztés legújabb eredményeivel ismerkedhettek meg az érdeklődők.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem 2016-ban kötött együttműködési megállapodást, amelynek keretében a két intézmény közösen vett részt az okos város – okos közigazgatás államtudományi kutatóműhely munkájában. „Ez a kutatómunka is jó példája annak a törekvésnek, amelynek során az NKE a KÖFOP-projektek sikeres megvalósításához összesen 15 hazai és 12 külföldi egyetemmel működik közre”- hangsúlyozta köszöntő beszédében Padányi József vezérőrnagy. Az NKE tudományos rektorhelyettese elmondta, hogy a projektekben összesen 700 kutató működött közre. Ez egyedülállónak tekinthető a felsőoktatásban, amelynek szinte minden szereplőjét próbálták megszólítani a doktoranduszoktól kezdve a posztdoktorokig. Padányi József hozzátette, hogy az egyetem legfontosabb küldetése, mondhatni szentháromsága a kutatás, annak eredményeinek szintetizálása, majd beépítése az oktatásba. A rektorhelyettes reméli, hogy az okos városokkal kapcsolatos kutatás is ezt a cél fogja majd szolgálni.
Az okos város – okos közigazgatás államtudományi kutatóműhely munkájában összesen 12 kutató vett részt, közülük négyen PhD-hallgatók. Összesen 21 kismonográfia és 21 publikáció született a kutatómunka eredményeként. Jakab László egyetemi tanár, a kutatóműhely vezetője elmondta, hogy több konferenciát és workshopot is tartottak, valamint hazai és nemzetközi egyetemekkel is együttműködtek. A projektben egy továbbképzési programot is megvalósítottak, amelynek során önkormányzati vezetőket és szakembereket ismertettek meg az okos várossal kapcsolatos legfontosabb ismeretekkel.
Az okos város koncepció gondolatát az a felismerés hívta életre, hogy az urbanizáció felgyorsulása miatt ma már a világ lakosainak mintegy 50 százaléka városokban él és ez az arány tovább fog növekedni. „Olyan fejlesztésekre van szükség, amelyektől a városlakók jobban fogják érzeni magukat”- mondta előadásában Jakab László. A professzor szerint ma már szinte minden technikai feltétel adott ahhoz, hogy akár pár éven belül megvalósuljon az intelligens-zöld-egészséges Budapest víziója. Az okos városokhoz vezető folyamat mindenesetre már visszafordíthatatlan a szakember szerint, így fontos, hogy lépést tartsunk a rohamos fejlődéssel. Jakab László kitért a különböző technológiákra, így például szólt a térinformatikáról, a dolgok internetéről, a különböző felhő alapú szolgáltatásokról és a mesterséges intelligenciáról is. Elhangzott, hogy az okos város alkalmazások köre is egyre szélesebb, hiszen például a közlekedéstől kezdve az egészségügyig számos területen könnyíthetik meg az átlagpolgár mindennapi életét. Az internet-alapú megoldások ma már megjelennek a többi között az önkormányzati munkában, az energiaellátásban, az oktatásban, vagy például az ivóvízellátásban is. Jakab László külön szólt a közlekedésben használatos legmodernebb fejlesztésekről, így például az önvezető autókkal kapcsolatos kutatásokról. Elmondta, hogy összesen 5 fejlettségi szintet különböztetnek meg a szakemberek, akik ma már a teljesen önálló vezetésű gépjárművek fejlesztésén is dolgoznak. Magyarországon is sokat foglalkoznak ezzel a témával, olyannyira, hogy még ebben az évben átadnak majd egy próbapályát Zalaegerszegen, ahol a nagy autógyárak képviselői tesztelhetik majd legújabb fejlesztéseiket.
„Egy város akkor nevezhető okosnak, ha az úgynevezett internetalapú megoldások segítségével az életminőség javítását, a városi erőforrások hatékony használatát adaptíven, környezettudatosan, gazdaságilag önfenntartó módon és a közösség aktív részvételével éri el a település”- hangsúlyozta előadásában Sallai Gyula. A BME egyetemi tanára szerint ilyenkor az átgondolt városfejlesztés a technológiai lehetőségek teljes kiaknázásával történik. A szakember úgy látja, hogy a kellő mennyiségű adatot közös adatbázisba kell gyűjteni, és azokat megosztva, közösen kell használni és fejleszteni is. Az okos város kialakításának kulcsterületei közé sorolja Sallai Gyula a közlekedést, az energetikát. az életvitelt, az infokommunikációs infrastruktúrát, a városigazgatást és a városi környezetet. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a fejlesztések során mindig szem előtt kell tartani az adatbiztonság kérdését is.
Az okos város koncepcióban fontos szerepe van a térinformatikának is Kovács Kálmán szerint. A BME kutatója elmondta, hogy az intelligens infrastruktúra kialakításához a már meglévő fizikai és szellemi infrastruktúrák együttműködését, nagyobb összhangját kell megteremteni. A térinformatika a minél több helyhez kapcsolódó adatok gyűjtését, tárolását és feldolgozását végzi. „Nem elég az adatok mennyiségét növelni, a megfelelő feldolgozásuk és hasznosításuk legalább annyira fontos feladat, ehhez viszont megfelelő tudás is szükséges”- tette hozzá a szakember, aki szerint az adat önmagában nem alkalmas a megfelelő következtetések levonására. A kutatásuk során például megvizsgálták, hogy az időjárás változása hogyan befolyásolja a közúti balesetek számát. Arra a következtetésre jutottak, hogy összességében mintegy 4 százalékos mértékben változott a baleseti statisztika az időjárás függvényében.
Az okos városok kialakításánál fontos szerep hárul az úgynevezett szenzorokra is, amelyek segítségével történik meg az adatok gyűjtése és továbbítása. Vida Roland, a BME kutatója szerint fontos szempont, hogy a szenzorok segítségével adaptívan tudjunk beavatkoznia folyamatokba, így növelve a városüzemeltetés hatékonyságát, javítva az életminőséget. A szenzorok olyan kisméretű eszközök, amelyek érzékelési, adatfeldolgozási, és kommunikációs képességekkel rendelkeznek. Egy okos város működtetéséhez nagyon sok szenzor szükséges, amely sok anyagi forrást is felemésztene. Vida Roland szerint ezért érdemes alternatív megoldásokban is gondolkozni. Ilyen lehet a felhasználók, azaz a városlakók közösségének bevonása az adatgyűjtésbe a mobiltelefonok segítségével.
A szenzorok használatával kapcsolatban azonban számos biztonsági kihívással is szembe kell nézni a fejlesztőknek és a felhasználóknak. A mindennapi alkalmazás során a magánszférát illetően is számos támadás érheti az embert, például az okosotthonokban található eszközök által. „A fenyegetések valóságosak, a védekezés pedig sok esetben költséges lehet”- fogalmaz Fehér Gábor. A BME kutatója szerint megoldást a hatékony titkosítás jelenthet új algoritmusokkal és elérhető biztonsági modulokkal.
Az okos város koncepciók finanszírozási lehetőségeiről Nyikos Györgyi beszélt a rendezvényen. Az NKE nemzetközi rektorhelyettese elmondta, hogy az EU-ban is több program foglalkozik a témával, hiszen a városok súlya és jelentősége egyre növekszik Európában is. A finanszírozás kapcsán fontos megvizsgálni a befektetéssel járó gazdasági megtérülés lehetőségeit. Ilyen lehet a szakember szerint a megújuló energiaforrások használatát ösztönző pénzügyi mechanizmusokból, az előállított, illetve megtakarított energia értékesítéséből származó és a meglévő szolgáltatások költségcsökkentéséből származó megtérülés. Ezek lehetnek a pénzügyi mellett társadalmi vetületűek is, hosszabb vagy rövidebb időtávban. Elhangzott, hogy többféle pénzügyi megoldásban gondolkodhatnak a fejlesztők, akik különböző partnereket, így gazdasági szereplőket is bevonhatnak a projektbe. A rendezvényen, amelyről bővebben a Bonum Publicum októberi számában olvashatnak, szó volt még a többi között a szövegbányászati technológiákról, a virtuális és kiterjesztett valóság rendszerekről, a valós idejű 3D algoritmusokról és az okos szolgáltatások teljesítményének méréséről.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes