NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
ÁLLAMKUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI INTÉZET

A szíriai keresztények múltja, jelene és jövője

A szíriai polgárháború sújtotta térségben zajló menekültválságról és az újjáépítés lehetőségeiről tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Hanna Ghoneim melkita vikárius. A „Szélsőségek, vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoport” és a Biztonságpolitikai Szakkollégium közös rendezvényén a szíriai kereszténység jövőjéről is szó volt.

A rendezvényt Szarka Luca, a Biztonságpolitikai Szakkollégium diákbizottságának elnöke nyitotta meg, majd Ujházi Lóránd köszöntötte a résztvevőket. A kutatócsoport vezetője elmondta, hogy Magyarországon is egyre több, jól felkészült szakember vizsgálja a közel-keleti országok helyzetét. Az NKE-n működő kutatócsoport munkája során mindig igyekezett olyan előadókat meghívni, akik segítségével közvetlenül is megismerhető a térség helyzete, vallási és biztonsági szempontból egyaránt.

Hanna Ghoneim előadásában rövid történelmi áttekintést nyújtott Szíria keresztény gyökereiről. Elmondta, hogy a kereszténység története a Szentföldön kezdődött, de Szíriában fejlődött ki: itt lett Szt. Pál üldözőből kereszténnyé és itt kezdődött el a nyugati világ evangelizációja is. Elhangzott, hogy a történelem folyamán sokat szenvedett a kereszténység és az iszlám is azért terjedhetett el Szíriában, mert a keresztények között erős volt a széthúzás. Az előadásban szó volt a mongolok támadásáról és a török megszállásról is. Utóbbiak közel 400 évet uralkodtak Szíriában, mialatt két fő keresztény felekezet, a katolikus és az ortodox élt a térségben. Ma 4 ortodox és 6 katolikus egyház, illetve több protestáns kisegyház létezik Szíriában, melyek ugyan nem képeznek egy közösséget, de úgy élnek egymás mellett, mint egy család. Az oszmán birodalom uralmát követő francia adminisztráció alatt megnőtt a keresztények súlya Szíriában, amely jelentős fejlődésnek indult: iskolákat, kórházakat létesítettek, társadalmi és szociális intézményeket, árvaházakat működtettek. Az előadó elmondta, hogy a 2011-ben kezdődött háború rengeteget ártott a keresztényeknek. Ghoneim atya hangsúlyozta, hogy ennek a jelenleg is zajló háborúnak nincs köze a valláshoz. Szerinte Oroszország és Amerika közötti gazdasági háború van a hátterében, ami befolyásolja a keresztények sorsát is. Kiemelte, hogy a szíriai keresztények nem elsősorban a háború, sokkal inkább a rossz gazdasági helyzet miatt hagyják el Szíriát, ahol nincs munkalehetőség, de nagy problémát jelentenek az országgal szembeni nemzetközi gazdasági embargók is. Azt is kiemelte, hogy leginkább a vagyonos emberek hagyják el az országot, elsősorban családjuk, gyermekeik megóvása érdekében, mert a különböző terrorista csoportok előszeretettel rabolnak el keresztény gyermekeket váltságdíj fejében. A közel 16 ezer orvos, gyógyszerész, tanár, jogász, mérnök mellett a jövőkép nélküli fiatalok elvándorlása is nagy veszteséget jelent az országnak, így Szíriában végül már csak azok maradnak, akik túl szegények, betegek, vagy öregek a kivándorláshoz.

Az üldözött szíriai keresztények megsegítésére Ghoneim atya 2016-ban létrehozta a Korbgemeinschaft - Hilfe für Syrien (Kosár Egyesület - Segítség Szíriának) alapítványt. Az előadó elmondta, hogy három havonta rendszeresen ellátogat Szíriába, ahol felkeresi a legnagyobb városokat, személyes tapasztalatokat szerez a szíriai keresztények életéről, helyzetéről. Elmondta, hogy még mindig sok keresztény él Szíriában, ahol a közösségek óriási szegénységben élnek. A déli, szegényebb régió plébániái leginkább egészségügyi és pszichológiai problémákról számolnak be: ma mindenkinek magának kell finanszírozni a beavatkozásokat, ami gyakorlatilag megoldhatatlan problémát jelent a családok számára. Minden plébániához legalább 100-200 nagyon szegény család tartozik, akiket a helyi papok segítségével az alapítvány közvetlenül is támogat. Az iskolák számára füzeteket, írószereket, taneszközöket gyűjtenek, de a sokszor rendkívül rossz higiénés körülményeken is próbálnak segíteni például egy-egy épületrész felújítással. Anyagilag támogatják a háborús sérülések kórházi ellátását, a nagyösszegű és a helyiek számára megfizethetetlen műtétek finanszírozását és az iskolába való visszatérést. Jótékonysági koncerteket, gyűjtéseket szerveznek és az így összegyűlt pénzzel és adományokkal igyekeznek segíteni a szíriai keresztényeknek az ottmaradásban. A programhoz Ujházi Lóránd is csatlakozott: idén decemberben a rákoskeresztúri Szent Kereszt plébánián is szerveznek egy jótékonysági koncertet, amelynek bevételével teljes egészében az alapítvány munkáját támogatják. Ghoneim atya hangsúlyozta, hogy az ott élő embereknek nem csak a rövidtávú humanitárius segítségre van szükségük, hanem olyan gépekre, eszközökre is, amelyekkel tartósan biztosítani tudják a megélhetésüket is. A szíriai kereszténység jövőjével kapcsolatos kérdésre az előadó elmondta, hogy egyházi vezetők egyértelműen az ottmaradást támogatják, de a nyugati keresztények által nyújtott segítségtől függ a szíriai keresztények jövője. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a nyugati társadalmak szívesen segítenek. Elmondása szerint a muszlimok és keresztények közötti együttélés jelenleg is jónak mondható. Hozzátette, hogy Szíriában a demokrácia belügynek számít, ezért nem fogadják el, hogy külföldről döntsenek róla. Úgy látják, hogy az ENSZ nem abban segít, hogy a szírek Szíriában maradhassanak. sokkal inkább abban közreműködik, hogy Szírián kívül éljenek.

A rendezvényen elhangzott, hogy jelenleg Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely külön államtitkárságot hozott létre az üldözött keresztények megsegítésére, valamint működteti a Hungary Helps humanitárius programot is. Hanna Ghoneim megköszönte a magyar államnak és kormánynak mindazt a segítséget, amellyel Lengyelország mellett egyedüliként segíti a szíriai keresztényeket az ottmaradásban. Nagyon fontosnak tartja, hogy Európa számára egyértelmű legyen: a problémát valójában Szíriában kell megoldani.