A bűnügyi tudományok újszerű ismereteit és módszereit vizsgálta hazai és a nemzetközi tapasztalatok felhasználásával a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Bűnügyi Tudományok Kiemelt Kutatóműhely. A KÖFOP-projekt támogatásával megvalósuló kutatómunka egy gyakorlatiasabb képzés kialakítását is elősegítheti.
A bűnügyi tudományok kiemelt kutatóműhely tavaly júliusban kezdte meg munkáját a Rendészettudományi Kar bűnügyi tudományok intézete 13 oktatójának közreműködésével. Blaskó Béla professzor, a kutatóműhely vezetője köszöntőjében elmondta, hogy elsődleges céljuk egy korszerű, elméleti és gyakorlati ismeretek átadására is alkalmas oktatási ismeretanyag elkészítése volt. Ennek érdekében több kutatást is végeztek és mintegy 180 ívnyi tudományos mű született publikáció, tudományos kötet és egyetemi tankönyv formájában, magyar és angol nyelven. Elhangzott, hogy a kutatómunka során több konferenciát és szakmai kerekasztal-beszélgetést is tartottak a bűnügyi tudományok aktualitásairól. Blaskó Béla hozzátette, hogy a projekt révén lehetőségük volt külföldi tanulmányutakon való részvételre és egy amerikai vendégprofesszort is meghívtak az egyetemre. „Az elmúlt másfél évben a kutatási tervben vázolt céljaink mindegyike teljesült, ezekről a mostani zárórendezvényen adnak számot a kutatóműhely tagjai”- tette hozzá a professzor.
A kriminológia tudományának aktualitásairól és oktatásáról szólt előadásában Barabás Andrea Tünde egyetemi tanár. Az RTK Bűnügyi Tudományok Intézet vezetője szerint a rendészeti felsőoktatásban másfajta szemlélettel és módszerrel kell a kriminológiai ismereteket átadni a hallgatóknak, mint a többi képzésben. „Itt sokkal nagyobb szerepe van az ismeretek alkalmazhatóságnak, ezért is szerettünk volna olyan tananyagot megalkotni, amely különösen figyelembe veszi ezt a szempontot is”- hangsúlyozta a kutatóműhely tagja. Ennek érdekében rendőri vezetőkkel készítettek fókuszcsoportos beszélgetéseket, valamint online kérdőíves felmérést végeztek mintegy 500, a gyakorlatban dolgozó rendőrtiszt bevonásával. A felmérésben résztvevők által adott válaszok alapján elmondható, hogy a rendőrtisztképzésben alapos és hasznos kriminológiai ismereteket adnak át a hallgatóknak, de a nagyobb élettapasztalattal és szolgálati tapasztalattal rendelkezők ezeket az ismereteket hatékonyabban tudják használni munkájuk során. „A kriminológiai ismeretek hosszabb távon fejtik ki a hatásukat és igénylik az érett gondolkodást, a tapasztalatot”- hangsúlyozta Barabás Andrea Tünde. Az intézetvezető szólt arról is, hogy a felmérésben résztvevők válaszai alapján a rendőrtisztek többsége szerint is elmondható, hogy a bűnözéstől való félelem sokszor teljesen elszakad a valóságtól, illetve a másodlagos, ismételt áldozattá válásban a rendőrségnek markáns szerepe van.
Idén nyáron lépett életbe az új büntetőeljárási törvény, amely jelentős szemléletváltozást hozott. A bűnügyi tudományok kiemelt kutatóműhely azt is vizsgálta, hogy az alapvető koncepcióváltás miatt milyen új ismeretekre, szemléletre és képességekre van szükség a törvény alkalmazása során. Fantoly Zsanett egyetemi tanár elmondta, hogy több kutatást is végeztek ezzel kapcsolatban. A kutatóműhely tagja szólt arról, hogy az új büntetőeljárásnak most már van egy előkészítő szakasza is, amelyben a nyomozó hatóság önállóan végzi tevékenységét. „Az új törvény egyik fontos jelszava a hatékony védelem, amelyben a sértett nem tárgya az eljárásnak, hanem aktív alanya”- hangsúlyozta Fantoly Zsanett, aki hozzátette, hogy a hatóságoknak állandó tájékoztatási, kapcsolattartási kötelezettsége is van a büntetőeljárásban. Az előadó szólt olyan új elemekről is, mint az elektronikus kapcsolattartás lehetősége, a pártfogói felügyelői vélemény, vagy a műszeres vallomásellenőrzés. Elhangzott az is, hogy az új szabályozásban az előkészítő eljárás célja annak megállapítása, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e.
A büntetőjog oktatásának új irányairól beszélt előadásban Pallagi Anikó. Az egyetemi adjunktus szerint a rendészeti felsőoktatásban is nagyon fontos szerepe van a büntetőjogi ismeretek átadásának, és azt vizsgálták a kutatás során, hogy milyen módon lehetne ezt még hatékonyabban végezni. Erre a rendészeti képzésben a jogászképzéssel szemben jóval rövidebb idő áll rendelkezésre. „Ezért is kiemelten fontos, hogy a rendőrtisztjelöltek ne csupán elméleti ismereteket, hanem a gyakorlati munkában, a rendészeti szervek által kifejtett jogalkalmazói tevékenységben jól használható és hasznosítható készségeket, segédeszközöket és tudásanyagot kapjanak”- tette hozzá Pallagi Anikó. A kutatómunka eredményeként négy jelentősebb oktatási segédanyag is készült, például a gazdasági bűncselekmények jogi szabályozása értelmezéséről, vagy a bűncselekmények minősítésének alapkérdéseiről. Elhangzott, hogy az elmúlt időszakban növekedett a büntetőjog tantárgy óraszáma, amelyben ma már ugyanakkora a gyakorlati, mint az elméleti rész szerepe.
A rendőrségi bűnmegelőzés jelenéről és jövőjéről Németh Zsolt ezredes mondta el a gondolatait. Az egyetemi docens hangsúlyozta, hogy a bűnmegelőzés egy általános deviancia-megelőzésként értelmezhető, amelyben például a közbiztonság nem egyenlő a bűnözés hiányával. „A bűnözés az élettel együtt járó jelenség, amelynek mértékét csökkenteni lehet, de megszüntetni nem”- hangsúlyozta a szakember. Németh Zsolt olyan törvényszerűségekre is rámutatott, miszerint ahogy az állam büntető hatalmának is vannak korlátai, így a bűnmegelőzés sem tekinthető mindenhatónak. Szerinte a rendőrség a természeténél fogva reaktív és a XX. század második felében bontakozott ki a preventív gondolkodás a bűnüldözésben. Németh Zsolt úgy látja, hogy a rendőrség munkájában a szakmai hitelesség mellett nagyon fontos a nyitottság, a kommunikációs készség, a társadalmi és személyes problémák iránti megértés, valamint a civilszférával való együttműködés.
A konferencián szó volt még a többi között a bizonyítási cselekményekről, a büntetőpolitika paradigmaváltásáról és a közösségi rendészeti gondolkodásmódról is.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes