A napokban tartották az Egyesült Államokban az úgynevezett félidős választásokat, amelyeken a demokratáknak sikerült többséget szerezni a Képviselőházban, a republikánusok viszont megerősítették pozíciójukat a Szenátusban. Az NKE Amerika Tanulmányok Kutató Központ “Amerika az időközi választások után” címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést, amelyen a november 6-ai választások eredményeiről és a jövőbeni következményeiről vitáztak a szakértők.
Fellegi Tamás, a kutatóközpont vezetője szerint társadalmilag még nehéz megítélni a választás eredményét, hiszen csak rövid idő telt el a voksolás óta. Ugyanakkor ez egy jó erőfelmérő is volt a pártok számára a 2020-as elnökválasztásra nézve. “Az Egyesült Államokat hihetetlen megosztottság jellemzi az utóbbi időben, ami tapasztalható volt az időközi választások esetében is” – emelte ki a szakember. Elmondta, hogy a Demokrata Párt fő szavazóbázisa a fehér, középosztálybeli nőkből állt és soha ennyi demokrata női jelölt nem indult még képviselői, szenátori és kormányzói helyekért. Bár a Szenátusban sikerült megtartani a republikánus többséget, a Képviselőház a demokratáké lett. A szakember némi ellentmondást lát abban, hogy bár a Trump adminisztráció az utóbbi évekhez képest jobban kifejezte elköteleződését Izrael felé, a zsidó szavazók háromnegyede mégis a Demokrata Pártra adta voksát.
“Ez a választás emberöltőre meghatározza az Egyesült Államok sorsát” – hangoztatta Stumpf István. Az alkotmánybíró szerint a hihetetlenül megosztott társadalomban már egyesek úgy gondolták, hogy ideje temetni a demokráciát és véget érhetett volna a fékek és egyensúlyok rendszere, ha a Republikánus Párt megtartotta volna a többséget mindkét házban. “Emiatt felértékelődött a választás súlya, s ténylegesen előirányozta a 2020-as elnökválasztást” – jegyezte meg a szakember. Elhangzott az is, hogy négy évvel ezelőtt még mintegy 26 millió, idén viszont már 32 millió lakos adta le a szavazatát előre.
Magyarics Tamás tudományos főmunkatárs arról számolt be, hogy Trump elnök népszerűsége ugyan nem növekedett, de nem is csökkent jelentősen az utóbbi két évben. A szakember szerint a mostani eredmények alapján a következő elnökválasztás előtti két év mozgalmasan fog telni az amerikai politikában. Úgy látja, hogy eredetileg is “inkább a Képviselőházat veszítették volna el Trumpék”, így a számukra aránylag még mindig kedvező eredmény született, hiszen az megszokott, hogy a félidei választásokkor a Fehér Házban éppen hatalmon lévő párt elveszíti a Képviselőházat. A Demokrata Párt győzelmét a “mixed blessing” kifejezéssel lehetne illetni, ugyanis a megszerzett többség kormányzati felelősséget jelent. A kormányzás elleni gyakori tiltakozás nem valószínű, hogy jó taktikát jelenthet majd, mivel ez visszaüthet a későbbiekben, főleg 2020-ban. Magyarics Tamás szerint azonban a túlzott együttműködés hajlandósággal sem érnének el pozitív hatást a demokraták.
“Melyik párt győzött az időközi választásokon?” – hangzott el a kérdés Csizmazia Gábortól, a rendezvény moderátorától. Fellegi Tamás a helyzetet a félig üres és félig teli pohár hasonlatával jellemezte. Egyértelmű nyertest nem lehet hirdetni, hiszen a választások egyes államokra gyakorolt hatása sem látszik tisztán: győztesek és vesztesek is egyaránt akadnak. Elmondta, hogy a Demokrata Párt nem rendelkezett olyan közvetítendő üzenettel, amivel több szavazatot kaphattak volna. Fellegi Tamás véleménye szerint a demokrata stratégia Trump leváltására koncentrált, mely egyértelműen megbukott, s ez a választás fő üzenete.
Az amerikai félidős választásokról és annak jövőbeli következményeiről részletesebben a Bonum Publicum magazin decemberi számában olvashatnak.
Szöveg: Juhász Katalin
Fotó: Szilágyi Dénes