A hálózatkutatás közigazgatási alkalmazhatóságát vizsgálja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő tudományos munkacsoport, amelynek munkájában aktívan részt vesz Barabási Albert-László professzor, nemzetközileg elismert hálózatkutató is. Az Államkutatási és Fejlesztési Intézet által koordinált tudományos munka eredményeiről az NKE-n tartott konferencián számoltak be a szakemberek.
Idén márciusban indult útjára az NKE-n a projekt, amely a hálózatkutatási kihívásokat a közszolgálattal összefüggésben vizsgálja. Kis Norbert, az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja köszöntőjében elmondta, hogy a hálózatkutatás abban is segít, hogy jobban megértsük a minket körülvevő világ komplexitását, matematikai törvényszerűségek és modellek segítségével. Elhangzott, hogy a hálózatkutatásnak, mint egy eszköznek, a közigazgatás működésének megértésében és fejlesztésében is fontos szerepe lehet. Az NKE és a kar kutatói is azt vizsgálják a projektben, hogy pontosan mire is használható a közigazgatásban a hálózatkutatás.
A munkacsoport tevékenysége szorosan kötődik a Digitális Jólét Programhoz és annak társadalmi célkitűzéseihez. Gál András Levente, a program szakmai vezetője elmondta, hogy a digitalizáció nem egy túlélendő, hanem egy megélendő helyzet, amit minél jobban kell tudni az államnak is befolyásolnia. Ennek eredményeként született meg a két Digitális Jólét Program. Gál András Levente három olyan kifejezést - adat, robot és hálózat - említett, amellyel a jövőben az eddigieknél is aktívabban kell foglalkozni az államnak és a törvényhozóknak. A szakmai vezető szólt a nemrég megalakult Mesterséges Intelligencia Koalícióról, amelynek munkájában a teljes magyar állami és vállalati „digitális elit” részt vesz. Szólt arról is, hogy a kormányzat egy adatvagyon törvényt is szeretne előkészíteni, ami az adattömeg kezelésének jogi megvalósításáról szól. A szakember szerint a hálózatkutatás szükséges ahhoz, hogy egy sokkal ügyfélbarátabb, gyorsabb közigazgatás valósuljon meg, az emberi garanciák megtartása mellett.
Barabási Albert-László előadásában elmondta, hogy a hálózat az rólunk, emberekről és a mi kapcsolatunkról szól. „A kihívás az, hogy a hálózatkutatási eszköztárat hogyan lehet alkalmazni, hogy az a társadalom számára gyümölcsöző legyen”- fogalmazott a neves kutató. A szakember szólt arról, hogy az amerikai közigazgatásban a 2001-es terrortámadást követően kezdett az állam egyre nagyobb támogatást adni a különböző hálózatkutatásoknak. Példaként említette az iraki diktátor, Szaddám Huszein elfogását, amelyben egy hálózatkutató is aktív szerepet játszott. „A hierarchikus hálózati módszerek helyett a szociális hálót hívták segítségül Szaddám elfogásához”- tette hozzá Barabási Albert-László, aki szerint a társadalmi bizalmi hálók hosszú időn keresztül is stabilnak mondhatók a hierarchikussal szemben. A hálózatkutatás alkalmazási területei között említette a biológiai rendszerek feltérképezését, a személyre szabott egészségügyet, a csoportos döntéshozatalt és az ember-gép kapcsolatokat. „De például az úgynevezett álhírekkel kapcsolatos kutatási terület is egyre népszerűbb manapság”- fogalmazott a kutató. A szakember a jövőbeni alkalmazhatósági lehetőségek között említette az emberi agy neuronhálózatának vizsgálatát, az adatelemzést, és az ember által alkotott rendszerek felügyeletét. A rendezvényen az NKE és az ELTE kutatói közös munkájának eddigi eredményeit is megismerhették az érdeklődők. Krasznay Csaba adjunktus, az NKE Kiberbiztonsági Akadémia vezetője a magyar közigazgatásban tapasztalható kiberbiztonsági incidensekről beszélt. Elmondta, hogy Magyarország is ki van téve folyamatosan a kibertérből érkező támadásoknak, hiszen hazánk közigazgatása is ma már szinte teljesen digitális alapokra épül. A szakember szólt a többi között a kiberbűnözés, a hacktivizmus, a kiberkémkedés és a kiberhadviselés aktualitásairól is.
A botnet olyan hálózatra kapcsolt gépek összessége, amelyek felett átvették már az irányítást. Ezeket egész egyszerűen csak “botoknak”, vagy zombi gépeknek hívják a szakemberek. Ezekkel kapcsolatban Szádeczky Tamás egyetemi docens, az ÁKK Elektronikus Közszolgálati Intézet munkatársa fejtette ki gondolatait. A társadalomtudományi doktori iskolák társpublikációs hálózatának elemzését pedig Sasvári Péter intézetvezető egyetemi docens, az ÁKK Elektronikus Közszolgálati Intézet kutatója ismertette. A konferencián szó volt még a többi között a hálózattudomány és egészségügy kapcsolatáról, egy közigazgatási véleménymérésről, a közösségi médiában tapasztalható lélektani műveletekről és az egyetemi polgárok Wi-Fi felhasználói szokásairól a Ludovika Campuson.
A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin következő számában olvashatnak majd.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes