A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államkutatási és Fejlesztési Intézete koordinálta azt a tudományos munkát, amelyben a hálózatkutatás közigazgatási alkalmazhatóságát vizsgálták a szakemberek, a Digitális Jólét Program célkitűzéseivel összhangban. A kutatómunka során elkészült Magyarország Digitális Hálózatkutatási Stratégiája is, amelynek főbb elemeit a projekt zárórendezvényén mutatták be, az NKE Főépületében.
„A Digitális Jólét Program (DJP) azért indult el 2015-ben, hogy a magyar állam, a gazdaság és a társadalom is felkészültebb legyen a digitalizáció hatásaival és kihívásaival kapcsolatban”- fogalmazott köszöntő beszédében Gál András Levente. A DJP szakmai vezetője szólt arról, hogy a program 2017-ben elfogadott második verziója már magasabb szintű elvárásokat fogalmazott meg a digitalizációval kapcsolatban, így például az okos városok fejlesztését is tartalmazta a dokumentum. A szakember elmondta, hogy a digitális kompetenciák, a digitális állam és gazdaság fejlesztése mellett horizontális szempontokat is tartalmaz a program. Ilyen a többi között a digitalizáció élettani, pszichológiai, polgári jogi és büntetőjogi hatásainak kutatása, valamint kiemelt területté vált a hálózatkutatás is. Utóbbi egy önálló fejezetet is kapott a DJP-ben, ami a kormány elkötelezettségét jelzi az ilyen irányú kutatások támogatására. A szakmai vezető szólt arról is, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai partnere a Digitális Jólét Programnak. Az együttműködésben külön kiemelte Auer Ádámnak, az Államkutatási és Fejlesztési Intézet igazgatójának munkáját, amellyel nagyban hozzájárult a hálózatkutatási projekt sikeréhez. „Azt szeretnénk elérni, hogy a hálózatkutatás mindannyiunk ügye legyen, hiszen annak eredményeit azok is használhatják, akik közvetlenül nem foglalkoznak vele”- fogalmazott Gál András Levente.
A rendezvényen Magyarország Digitális Hálózatkutatási Stratégiájának hálózattudományi paradigmáiról Barabási Albert-László nemzetközileg is ismert hálózatkutató és kollégája Ruppert Péter beszélt. Utóbbi elmondta, hogy a stratégia megalkotásakor fontos szempont volt az, hogy egyfajta hidat alkossanak az adatgazdálkodás és a közigazgatás között. „Magyarország élen jár a hálózatkutatásban, hiszen egyelőre egyetlen ország sem rendelkezik hasonló hálózatkutatási stratégiával, mint hazánk”- fogalmazott a szakember. Elhangzott, hogy a stratégia három fő pillérre épül: a hálózatkutatási kompetenciák fejlesztésére, nemzeti adatbázisok és adatkataszterek létrehozására, valamint a tudomány, a gazdaság és az állam hálózatos együttműködésére. Utóbbi teremtheti meg az alkalmazhatóság lehetőségeit, így a közigazgatás mellett például az egészségügyben, a biztonságpolitika területén vagy a közlekedésben.
Barabási Albert-László előadásában azt vázolta, hogy mennyire befolyásolhatja az egyén szakmai sikerét az, hogy hol és hogyan helyezkedik el, egyfajta csomópontként a hálózatban. Szerinte a siker egy közösségi mérőszám, ami azt mutatja, hogy a közösség mit lát az egyén teljesítményéből. Egy sportoló esetében például a fizetése még a teljesítményéhez kapcsolódik, de a reklámbevételei már a siker mérőszámait jelentik. Munkatársaival az elmúlt években tudományos karriereket vizsgáltak az elmúlt 100 évből és arra a megállapításra jutottak, hogy azok a tudósok értek el igazán kimagasló sikert, akiknél nemcsak az ötlet volt kiváló, hanem a kivitelezés is. Erről a nemrég megjelenő új könyvében, a Képletben számol be részletesen Barabási Albert-László.
A digitális hálózatkutatási stratégia bemutatása kapcsán Szócska Miklós elmondta, hogy a stratégia önmagában nem sokat ér, ha az „a papíron marad, és nem lesznek követői”. A Semmelweis Egyetem Digitális Egészségtudományi Intézet igazgatója szerint a megfelelő adathasználaton például az egészségügyben életek múlhatnak. A volt egészségügyi államtitkár szólt arról is, hogy a kórházi adósságállomány korábbi csökkentésében jelentős szerepe volt a hálózatkutatási eszközöknek, módszereknek is, hiszen nagyon jól átláthatóvá tette a beszállítói piaci viszonyokat. De jól lehetett használni ezeket az eszközöket a betegutak feltérképezésében és új lehetőségek feltárásban is.
Palicz Tamás, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ munkatársa elmondta, hogy a stratégia megalkotásakor a legfőbb szempont az volt, hogy hogyan lehet a hálózatkutatást minél hatékonyabban használni a közigazgatásban, a közjó érdekében. A startégiával létrejöhet egy olyan tudás és innováció alapú ökoszisztéma, amely az adatalapú döntéshozatali képességek megerősítésével alkalmas lesz a nemzeti közigazgatási rendszer felkészítésére a 21. század kihívásaira.
A rendezvényen az is elhangzott, hogy a hálózatkutatással kapcsolatos részletesebb eredményekről hamarosan az egyetem honlapján is lesznek majd elérhető információk.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes