Kutatási eredmények

A kutatás első ütemének első szegmensének eredményeit egy szakmai tudományos kötet foglalja össze, amely Patyi András - Boros Anita (szerk.): A hazai közigazgatási eljárás(jog) karakterisztikája címet viseli.

A Kilényi Géza Kutatóműhely első kutatása „Az állami eljárások racionalizálásának alapkérdései” címet viseli. A kutatásunk elsődlegesen arra hivatott, hogy megvizsgálja, milyen összefüggés mutatkozik az állam megítélése, hatékonysága és az állam egyes eljárásai, azon belül is elsődlegesen a közigazgatási eljárások között.

A kutatás az első szegmense „A klasszikus közigazgatási hatósági eljárás és eljárásjog az állami (köz)feladatellátás rendszerében” címet viseli, amelynek elsődleges célja a közigazgatási hatósági eljárásrend vizsgálata szabályozási oldalról a hazai közigazgatási eljárás(jog) karakterisztikájának meghatározása érdekében.

Ennek eredményeit foglalja össze ez a kötet, mely összesen tizenegy részben dolgozza fel a hazai közigazgatási hatósági eljárásjog szabályozásának legfontosabb etapjait, a kapcsolódó joggyakorlat fejlődését, felölelve a legjellegzetesebb karakterisztikai jegyeket.

E tudományos kötet elkészültében részt vettek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói és számos olyan szervezet, amelyek jogalkalmazási gyakorlatukkal segítették a szerzők munkáját. Köszönet illeti a Kúria, az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Települési Önkormányzatok Szövetsége, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Igazságügyi Minisztérium képviselőit, valamint a kérdőíves felmérésben és a konzultációban részt vevőket.

A kutatás előkészítése során számos alkalommal tartottunk szakmai workshopot, tudományos egyeztetéseket, szakértői fórumokat, a kutatás módszertanának és az egyes részek tartalmi elemeinek kidolgozása érdekében.

Ennek eredményeként a tudományos kötetünk felépítése a következő: az első részben röviden bemutatjuk a karakterisztika dogmatikai jellemzőit, majd a második részben az egyes közigazgatási eljárási modellek sajátosságait. Ezt követően részletesen górcső alá vesszük a közigazgatási hatósági eljárási kódexek legfontosabb szakaszait és jogintézményeit. A II-IX. Részek azonos kutatási módszertant követve először foglalkoznak az adott jogintézménycsoport dogmatikai kérdéseivel, majd egy idővonalként bemutatják az első eljárási kódexünktől napjainkig annak fejlődési jellegzetességeit. Végezetül minden egyes rész feldolgozza a legfontosabb jogalkalmazási kérdésköröket, így különösen a bírósági, alkotmánybírósági, joggyakorlatot egyes esetekben az Európai Unió Bíróságának, illetve az alapvető jogok biztosának iránymutató döntéseit.
Terjedelmi korlátok miatt a jogalkalmazási kérdések és az esetjog elemzésébe nem bocsátkozunk, ahogyan ‒ néhány szemléltető példa bemutatásán túl ‒ az ágazati hatósági eljárási szabályozási kérdésekre sem térünk ki.

A gyakorlati ismeretek és tapasztalatok integrálása érdekében kétféle kutatási módszert hívtunk segítségül: egyfelől kérdőíves felmérés keretében mutattuk be az egyes jogintézmények legfontosabb jellegzetességeit az Ákr. tükrében, másfelől pedig szakmai konzultációra hívtuk fel a közigazgatási hatóságokat, amely keretében egy húsz pontból álló kérdéssorra vártuk a szövegszerű álláspontok kifejtését.
A kutatásaink eredményét árnyalja, hogy kizárólag a hatóságokat tudtuk megkérdezni arról, hogy mi a véleményük a hatályos közigazgatási eljárásjogi szabályozásról, az állampolgári elégedettséggel nem volt módunk foglalkozni. Ugyanakkor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által készített Jó Állam Jelentés eredményeit számos alkalommal idéztük a kutatási eredmények összefoglalása során.

A kötet X. fejezete a közigazgatási eljárás hatékonyságával foglalkozik. Végezetül az utolsó XI. rész összefoglalja a kutatás eredményeit, megfogalmazza a kutatás alapján levonható következtetéseket és kizárólag segítő szándékkal néhány olyan, a hatályos szabályozásra vonatkozó észrevételt tesz, amelyet megfontolásra javaslunk a jogalkotó számára.