Tavaly januárban alakult meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a Civil Administration Research Group kutatócsoport, amelynek feladata, hogy komplex jogi és human resourse (emberi erőforrás) elemzést nyújtson a közszolgálat számára. A szakemberek eddig a magyar közszolgálat jogi elemzését végezték el és ajánlásokat fogalmaztak meg a jövőbeli rendeletekre vonatkozóan. Az eddigi eredményekről rendeztek szakmai konferenciát az NKE-n, ahol magyar és a külföldi előadók oszthatták meg egymással tapasztalataikat.
A Comparative Civil Service Network című rendezvényen Kis Norbert, az Állam- és Közigazgatástudományi Kar dékánja köszöntőjében a közigazgatást érintő hazai és nemzetközi problémákra, valamint kihívásokra hívta fel a figyelmet. „Rendkívül fontos, hogy ezen a területen is megvizsgálják azt a szakértők, hogy hogyan kellene megfelelően működnie a közigazgatásnak” – fejtette ki a dékán. Elhangzott, hogy folyamatosan változik a politika és a közigazgatás kapcsolata, így vannak országok, ahol erősebb a politikai kormányzás súlya. A dékán szerint ez sok esetben akár növelheti is az innovációt és a kreativitást.
Az összehasonlító közszolgálati hálózat feladatait Kiss György, az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola vezetője ismertette. Az akadémikus elmondta, hogy Magyarországon a rendszerváltozást követően, 1992-ben kezdődött meg a közalkalmazottak jogainak pontosítása. A törvényhozás eredeti céljával ellentéte hatást ért el az akkori szabályozás: központosítottá és széttöredezetté vált a közigazgatás. 2011-ben született meg a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, melyben három jogszerűstátuszt különítettek el. A 2016-os reformoknak köszönhetően ma már öt csoportot különböztethetünk meg, mely újtávlatba helyezi a közszolgálat-fejlesztést.
Frits van der Meer, a Leideni Egyetem professzoraa holland közszolgálati reformokról szólt a rendezvényen. „Hollandia egy decentralizált állam, ahol a kormányzat minden szintjén magas szintű az önállóság, függetlenség” – hangsúlyozta az előadó. Elhangzott, hogy a rendszer rugalmas és könnyen adaptálhatóképességekkel rendelkezik, emiatt alacsony a bürokrácia szintje. A professzor hozzátette, hogy a rendszer adottságainak köszönhetően szoros együttműködés van a közszolgák és az akadémiai háttérrel rendelkező szakértők között.
A zürichi egyetemről érkező Wolfgang Portmann a svájci közszolgálati jogról tartott előadást.Elhangzott, hogy a föderális államban tavaly 218 ezren dolgoztak a közszférában. „Több mint kétezer olyan törvény van hatályban, amely érinti a közszolgálatot” – fejtette ki a professzor.
A rendezvény további részében a francia, spanyol, cseh és szerb közszolgálati modellekkel ismerkedhettek meg a résztvevők. Az előadásokat követő plenáris ülésen a kutatócsoport területeit érintő témákban fejtették ki gondolataikat a résztvevők.
Szöveg: Juhász Katalin
Fotó: Szilágyi Dénes